Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

2023.07.01-jétől a hulladékkal kapcsolatos szabályok jelentősen átalakulnak. Az új szabályozás nem csak azokat érinti, akik eddig környezetvédelmi termékdíjat fizettek (vagy nem fizettek, de kellett volna fizetniük), hanem azokat is, akik az érintett – termékdíj-szabályozásnál bővebb – termékkör beszerzését, gyártását, értékesítését végzik.

1.    Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR)

Az érintett termékkör

A új szabályozás az ún. körforgásos termékekre terjed ki. Ez az alábbi 11 termékkategóriát foglalja magába (a *-gal jelölt termékkörök a környezetvédelmi termékdíj-szabályozásban is szerepelnek, így ezeknél egyelőre kettős adminisztrációra kell felkészülni):

• csomagolások*,
• egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek
• elektromos és elektronikus berendezések*
• elemek és akkumulátorok*
• gépjárművek
• gumiabroncs*
• irodai papír*
• reklámhordozó papír*
• sütőolaj és -zsír
• textiltermékek
• bútorok fából.

Az EPR és termékdíjszabályozás fogalomrendszerében kisebb eltérések előfordulnak, de a termékdíj szempontjából már beazonosított termékek többé-kevésbé megfeleltethetők az EPR rendszer osztályozásának.

Az EPR rendszerben érintett termékeket a 8 számjegyű ún. KF kóddal kell azonosítani. Ennek első 4 számjegye (termék- ill. anyagáram kódok) a termékdíj-rendszerben megismert CSK és KT kódok 1-3. számjegye alapján nagyjából meghatározható, ezt még a csoportkóddal (5-6. számjegy), a kötelezettséget jelölő kóddal (7. számjegy) és a származási kóddal (8. számjegy) kell kiegészíteni.

Az új rendszer működése

A rendszer alapvetően a kollektív teljesítésre épül, melynek keretében a felsorolt termékek (ill. az azokból keletkező hulladék) gyártása, forgalomba hozatala ill. saját célú felhasználása esetén a kötelezett cégeknek az állam által kijelölt koncessziós társaság (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt – MOHU) felé díjat kell fizetniük.

A díj alapja – hasonlóan a termékdíj-rendszerhez – a termékek tömege. Az egyes termékekhez kapcsolódó díjtételek egyelőre nem ismertek – ezt várhatóan egy májusban megjelenő kormányrendelet fogja szabályozni.

Adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség

A technikai lebonyolítás az alábbiak szerint zajlik:

• A tárgynegyedévet követő hónap 20-áig adatszolgáltatást kell teljesíteni a Zöldhatóság felé az érintett termékforgalomról (várhatóan az OKIRKAPU adatszolgáltató felületen). Az első adatszolgáltatás határideje a 2023. 3. negyedéves mennyiségekről 2023. október 20-a.
• A Zöldhatóság a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig továbbítja az adatokat a MOHU-nak.
• A MOHU a közölt forgalmazási adatok alapján az EPR díjról számlát fog kiállítani 15 napos fizetési határidővel. (A fizetési határidő előtt még lehetőség van a szolgáltatott adatok módosítására.)

A rendszer bevezetésével kapcsolatos teendők

• A rendszerbe történő belépéshez ún. KÜJ számot (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) kell igényelnie annak, akinek még nincs ilyen. Ez az OKIRKAPU felületen lehetséges, a leggyorsabb módja, ha a cég képviselője saját ügyfélkapus regisztrációjával igényli.
• Minden érintett cégnek regisztrálnia kell máj. 31-éig az EPR rendszerben.
• A jelenlegi információk alapján a regisztráció során a cégadatokon kívül egyelőre csak a főbb érintett termékcsoportokat kell megadni, de a július 1-jétől kötelezően vezetendő nyilvántartáshoz célszerű mielőbb elvégezni az érintett termékek beazonosítását az ún. KF kódok szerint.
• Az EPR rendszerben érintett termékekről szóló számlákon fel kell tüntetni, hogy „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli”.

Az EPR rendszer és a termékdíj kapcsolata

Az EPR rendszerrel párhuzamosan a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig fennmarad a termékdíj-kötelezettség is. A mindkét rendszerben érintett termékeknél a termékdíj összegéből levonható a MOL felé megfizetett EPR díj. (Az előzetes várakozások szerint a MOL felé fizetendő díj többnyire magasabb lesz a termékdíjnál, de a termékdíj-fizetési kötelezettség hiánya egyelőre nem mentesít a termékdíj-bevallás alól.)

Nyitott kérdések

Az új rendszer kapcsán számos olyan technikai kérdés merült fel, amelyekre várhatóan csak a későbbi hatósági értelmezések vagy jogszabály-módosítások fognak megoldást kínálni, pl.:

• A forgalomba hozatal alapján megállapított EPR díj beszámítási módja a készletre vétel alapján termékdíjat fizetők termékdíjába még nem tisztázott.
• Nem világosak az EPR adatszolgáltatás ellenőrzésével és az esetleges szankciókkal kapcsolatos szabályok (ki és milyen jogosultságokkal fogja ezeket a feladatokat végezni), és az sem, hogy lesz-e mód a számla határidejét követően önellenőrzésre.
• A széles körben használt többutas raklapok esetében a szabályozás egyelőre nem küszöböli ki a többszöri díjfizetést az újrafelhasználás során.
• Az EPR szabályozás egyelőre nem mentesíti a díjköteles termékeket kis mennyiségben forgalomba hozókat, és nem biztosít számukra adminisztrációs egyszerűsítést vagy átalányfizetést sem.
• Kérdéses, hogy milyen formában kívánják bevonni a rendszerbe azokat a külföldi távértékesítő cégeket, amelyek úgy értékesítenek Magyarországra díjköteles termékeket, hogy külföldi OSS/I-OSS regisztrációjuknak köszönhetően (vagy esetleg azt is kikerülve) Magyarországon semmilyen formában nincsenek bejelentkezve.

2.    Termékdíj-változások

A EPR rendszer bevezetésével párhuzamosan a termékdíj-szabályokon belül is történik néhány változás:

• A törvény eddig az ún. csekély mennyiségű kibocsátóknál az elektromos, elektronikai termékeken belül konkrét határértékeket adott az egyes berendezéstípusokra is. Ez megszűnik, és csupán a teljes termékkörre vonatkozó 100 kg-os korlát marad meg (miközben az „elektronikai” szó „elektronikus”-ra változik a megnevezésen belül).
• Az eldobható elektronikus cigaretta elektronikus berendezésként díjköteles lesz.
• Forgalombahozatalként nevesítik az érintett termékek „külföldön letelepedett gyártó által elektronikus szolgáltatásként belföldre, végfelhasználók részére történő átruházását”. A jogalkotó valószínűleg ezzel kívánja az elektronikus kereskedelem szereplőit szélesebb körben bevonni a termékdíj-fizetői körbe. A megfogalmazás nem igazán szerencsés, hiszen
  • a termék átruházása ilyen esetben nem „elektronikus szolgáltatásként”, hanem elektronikus szolgáltatás útján vagy igénybevételével történik, és
  • jellemzően nem a gyártó, hanem a közvetítő/kereskedő által.
• Korábban a Magyarországon begyűjtött, felújítás céljából külföldre szállított gumiabroncsok visszahozatalakor a hozzáadott anyagmennyiség tömege alapján termékdíjat kellett fizetni – ez a kötelezettség megszűnik.
• Az egyéni hulladékkezelés megszűnik.
• A napelemek vámtarifaszámának változását átvezetik a termékdíj-törvényen, és rögzítik azt is, hogy termékdíj-szempontból a tárgyévet megelőző év VTSZ számai az irányadók.

Bízunk benne, hogy hírlevelünk segítséget nyújt az új adószabályok értelmezésében és alkalmazásában. Kérdések esetén szívesen állunk rendelkezésükre.

Üdvözlettel:

ABT Treuhand csoport