[vc_row][vc_column][vc_column_text]Július 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben a számviteli törvényt módosító törvény, amellyel hazánk eleget tesz az európai jogharmonizációs kötelezettségének. Az európai számvitelt szabályozó irányelv újrakodifikálása után a tagállamoknak 2015. július 1-ig volt idejük átvenni az új szabályokat. Ezt teszi most az utolsó pillanatban Magyarország is.

Az egyik legszembetűnőbb változás a rendkívüli eredmény tételek eltörlése.

Ezzel egy hosszú korszak ér végét itthon. Már a piacgazdaság beindítását célzó törvények között a rendszerváltást követően megszületett számviteli törvény  is ketté bontotta (1991-ben) a vállalkozás eredményét „szokásos” eredményre és „rendkívüli” eredményre. Mint arra bizonyára sokan emlékeznek, a szétválasztás akkor még sok esetben a vállalkozóra volt  bízva. A törvény által meghatározott bevétel és ráfordítás típusok között azt, hogy mi számít szokásos mértéken belülinek és mi szokásos mértéken túlinak, a gazdálkodó dönthette el.

Ezt a rendszer ismertük meg és használtuk egészen a 2000-ben elfogadott új számviteli törvényig. Ez a törvény már kivette a döntést a vállalkozó kezéből és nem a mérték alapján osztotta „szokásos”-ra és „rendkívüli”-re a vállalkozás eredménytételeit, hanem a tartalmuk alapján kategorizálta azokat. Így tehát mértéktől függetlenül volt rendkívüli, amit a törvény annak mondott. Az átállás elsőre nem volt könnyű, nehezen szoktuk meg, hogy egészen kis mértékű bevétel, ráfordítás is lehet rendkívüli és igazán hatalmas (mondhatnánk „rendkívüli”) mértékű tétel is lehet a szokásos eredmény része, ha a törvény a tartalma szerint oda sorolta. Azonban az elmúlt 14 év alatt végül megbarátkoztunk ezzel a módszerrel is.

Ettől a rendszertől veszünk tehát búcsút majd 2016. január 1-jétől, amikor a nemzetközi trendeket és az uniós irányelvet követve Magyarországon is megszűnik majd a rendkívüli eredmény kategóriája, felkerülve ezzel arra a polcra, ahol a valaha régen használt, de már elavult számviteli fogalmaink porosodnak.

És hogy mi történik az eddig rendkívüli eredménybe könyvelt tételekkel?

A törvénymódosítás jellegük alapján besorolta őket vagy a pénzügyi bevételek, ráfordítások, vagy az egyéb bevételek és ráfordítások közé. Néhány fontosabb tétel átminősítése az alábbiak szerint alakult:

Egyéb bevételek:

• térítés nélkül átvett eszközök, szolgáltatások
• véglegesen átvett pénzeszköz,
• fejlesztési célú támogatás
• apportált eszköz könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti nyereségjellegű különbözet

Egyéb ráfordítások:

• ellentételezés nélküli tartozásátvállalás
• térítés nélkül átadott eszközök
• végleges pénzeszközátadás
• apportált eszköz könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti veszteségjellegű különbözet

Pénzügyi műveletek bevételei:

• apportált részesedés, értékpapír könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti nyereségjellegű különbözet
• társaság megszűnése, illetve tőkekivonás esetén a tulajdonosánál a kapott eszközök és a részesedés könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet

Pénzügyi műveletek ráfordításai:

• apportált részesedés, értékpapír könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti veszteségjellegű különbözet
• társaság megszűnése, illetve tőkekivonás esetén a tulajdonosánál a kapott eszközök és a részesedés könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözet

A 2016-os évre készülve tehát nem szabad megfeledkeznünk majd arról, hogy a fentiek miatt új számlaszámokra, módosított számlakeretre  lesz szükségünk és a beszámolóséma is változni fog.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]