Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban részletesebben ismertetjük a társasági adó törvény 2019. január 1-én életbe lépő változásait, és kiemelten foglalkozunk a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó új lehetőséggel, valamint az új alultőkésítési szabályokkal.

1. Csoportos társasági adóalanyiság – bejelentési határidő: 2019. január 15.

Mint korábbi hírlevelünkben említettük, a csoportos adóalanyiság egy új adótervezési lehetőség azon adóalanyok (cégek, fióktelepek vagy akár külföldi cég fióktelep nélküli telephelyei) számára, amelyek

• legalább 75%-os szavazati jog alapján egymás kapcsolt vállakozásai,
• mérlegfordulónapjuk és könyvvezetésük pénzneme azonos, és
• könyveiket azonos számviteli elvek szerint vezetik.

Előnyök

Csoportos társasági adóalanyiságot azon kapcsolt vállalkozásoknak lehet célszerű választani, amelyek együttes adóalapja alacsonyabb lenne, mint az egyedileg meghatározott adóalapok összege. Ez veszteséges, vagy adókedvezménnyel rendelkező cégek csoportba vonása esetén tud megvalósulni.

További előnyt jelenthet, hogy a csoportba tartozó adóalanyok közötti tranzakciók esetében elkerülhető a transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó kötelezettség teljesítése és a csoporton kívüli tagok esetében is elegendő a csoport képviselő által elkészíteni a transzferár nyilvántartást.

Az alábbiakban egy példán keresztül mutatjuk be a csoportba belépés lehetséges hatását egy olyan vállalatcsoport esetében, melynek tagjai között nyereséges, veszteséges ill. adókedvezményre jogosult vállalkozás egyaránt van.

„A” vállalat nyereségesen működik, rendszeresen fizet társasági adót. „B” vállalat korábbi években és az adott adóévben is veszteségesen működik, míg „C” vállalatnak elhatárolt vesztesége van, emellett nyereségesen működik és adókedvezménnyel is rendelkezik.

Amennyiben a három cég önálló adóalany maradna, úgy az összevont adófizetési kötelezettségük 1.000 egységgel magasabb lenne, mintha csoportos társasági adóalanyiságot választanának.

Mivel az adókedvezmények fajtája és a veszteségek mértéke is nagyon különböző lehet az egyes esetekben, érdemes a döntés előtt egyedi kalkulációt készíteni.

Célszerű figyelembe venni az alábbiakat is:

• A csoportos Tao-alanyoknak egymás közötti ügyleteikre vonatkozóan csak akkor kell transzferár dokumentációt készíteniük, ha csoporttagság előtti ügyleteikre vonatkozóan az egyik módosította az adóalapját, de csoporttaggá válást megelőzően a másik tag azt még nem ellentételezte. A csoporttagság alatt így egymás közötti ügyleteikre jellemzően nem kell dokumentációt készíteni. Ha azonban a csoporttag kilép a csoportból, dokumentációt kell készítenie azokra a csoportos adóalanyiság alatt megvalósult ügyletekre, amelyekre tekintettel a későbbiekben adóalapot kíván módosítani.
• A csoportos társasági adóalany az elhatárolt veszteséget legfeljebb olyan mértékig érvényesítheti az adóalapja terhére, hogy az adóalap az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagok összesített adóalapjainak 50 százalékát. A csoportos társasági adóalany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

2. Az alultőkésítésről részletesebben

Az alultőkésítésre vonatkozó adóalap-korrekciós tétel számítási módja 2019. január 1-től jelentősen megváltozik.

Első lépésben meg kell határozni a tárgyévi nettó finanszírozási költséget, amely az összes tárgyévi kamatbevétel és kamatráfordítás különbsége. Kamatráfordításnak kell tekinteni az eszköz bekerülési értékében figyelembe vett kamatot is. Kapcsolt vállalkozásoknál a transzferár miatti adóalap-korrekciókat is figyelembe kell venni kamatbevételként ill. finanszírozási költségként.

Második lépésként ki kell számítani az adott évi EBITDA-t, amely a kamat, kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény, ami a gyakorlatban a nettó finanszírozási költséggel és a Tao-tv. szerinti écs-vel korrigált társasági adó alapot jelenti.

Ezután az adóalapot abban az esetben kell módosítani, ha nettó finanszírozási költség nagyobb, mint az EBITDA 30%-a, de legalább 939 810 000 forint.

3. Adóalapkorrekciókkal kapcsolatos egyéb módosítások

• Az adománynak nem minősülő ingyenesen adott juttatások összegével eddig csak akkor nem kellett adóalapot emelni, ha a juttatásban részesülő nyilatkozott, hogy adóalapja enélkül sem lett volna negatív, vagy nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2019-től akkor érvényesíthető ez a ráfordítás, ha a nyilatkozat arról szól, hogy a juttatás nem a vállalkozási célt szolgálta, vagy a vállakozási tevékenység után adófizetési kötelezettség nem keletkezett.
• A fejlesztési tartalék korlátja 500 millió HUF-ról 10 milliárd HUF-ra emelkedett.
• A mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó adóalapcsökkentési lehetőség az SZJA-tv. erre vonatkozó módosítása miatt megszűnt.
• A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre tekintettel továbbra is lehetőség van adóévenként, és vállalkozásonként maximum 20 millió HUF összegű adóalapcsökkentésre. Ezt a szabályt a jogalkotó úgy pontosította, hogy a részesedésre elszámolt értékvesztés, részbeni kivezetés esetén (az ezek miatt előírt adóalap-növelés mellett) a csökkentő tétel alkalmazása folytatható a kivezetést, ill. az értékvesztés elszámolását követő adóévekben azzal, a csökkentés összegét a részbeni kivezetés, értékvesztés miatt módosított értékre figyelemmel kell megállapítani.

Üdvözlettel:
ABT Treuhand csoport