Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

A 2016. 1. negyedévi környezetvédelmi termékdíj bevallás közeledtével összefoglaljuk az idei év leglényegesebb változásait.

1. Változó fogalmak és kötelezetti kör

• A legjellemzőbb termékdíj-kötelezettséget eredményező esemény továbbra is az első belföldi forgalomba-hozatal és a saját célú felhasználás. A külföldről behozott csomagolás lebontása (a törvény szóhasználatával élve „megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása”) eddig is saját célú felhasználás címen díjköteles volt, azonban nem volt egyértelmű, hogy a kötelezettség azt terhelte-e, akinek érdekében a terméket kicsomagolták, vagy aki a kicsomagolást ténylegesen végezte. (A gyakorlatban a cégek többnyire előbbi értelmezést alkalmazták.)Mivel a kötelezetti kört 2016-tól a törvény kiterjesztette a külföldi előállítású csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosára is, egyértelműen a csomagolás lebontását végző fél lett a kötelezett. Emiatt azok a logisztikai tevékenységet végző társaságok, melyek a csomagolt áru kezelésével vannak megbízva, nevesítve termékdíj-kötelezetté válnak, ha még az értékesítés („forgalomba hozatal”) előtt kicsomagolják a terméket. Szakmai vélemények szerint, ha a felek előzetesen úgy állapodnak meg, hogy a keletkező hulladék tulajdonjoga még a kicsomagolás előtt átszáll a logisztikai szolgáltatóra, akkor az áru tulajdonosát terheli a termékdíj-kötelezettség.
• A termékdíj-kötelezettséget alapvetően meghatározó „forgalomba hozatal” fogalma is megváltozott: korábban vitatható volt, hogy távértékesítés esetén a külföldről történő beszerzés termékdíj-szempontból Magyarországon valósul-e meg, és kell-e a távértékesítő cégeknek termékdíjat fizetniük (voltak ezzel ellentétes állásfoglalások is).Az új törvényszöveg szerint azonban ennek már nincs jelentősége: minden olyan belföldön nyilvántartásba vett kötelezettnek termékdíjat kell fizetnie, aki külföldről Magyarországra érkező díjköteles terméket értékesít (ideértve a termék csomagolását is) – ezáltal a távértékesítő cégek is kötelezetté válnak, ha Magyarországon a 35.000 eurós határérték elérése miatt, vagy önkéntesen bejelentkeztek.A szabály a magyarországi regisztrációval rendelkező, de nem távértékesítést végző cégek számára is gondot okozhat: ha külföldi adószámuk alól olyan közösségi termékértékesítést végeznének magyar vevőjük felé, ami a magyar adószámot nem érinti, akkor is a magyar regisztrációnál keletkezik a termékdíj-kötelezettség (vagyis azt nem teljesítheti helyettük a közösségi termékbeszerzést végző magyar vevő).
• A kézműipari termékre és a kézműipari tevékenységre a törvény új meghatározást vezetett be, mely a szappanokra, szépség-, test- és hajápoló készítményekre vonatkozó mentességeknél bír jelentőséggel.

2. Termékdíjköteles termékek és eljárási szabályok

• A törvény rögzíti, hogy az építési termék nem tartozik a díjköteles körbe.[1]
• Kikerült a díjköteles körből a furnérlap, forgácslemez, OSB-lemez és rostlemez is.
• A bevallásokat továbbra is negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani, a termékdíjat pedig megfizetni (utóbbinál kivéve a 4. n. évre dec. 20-ig fizetendő előleget, melyet a törvény az első három negyedévi kötelezettség átlagának 80%-ában határoz meg).
• 2016-tól nem kötelező a csomagolószerre, ill. a reklámhordozó papírra vonatkozó számlazáradékot a számlán feltüntetni, ha a vevő ezt nem igényli (pl. nem kívánja vagy nem jogosult a termékdíjat visszaigényelni, és átvállalásról sincs szó).
• Az újrahasználható csomagolószereket ezentúl nem kell ugyanazon negyedévben külföldre visszaszállítani ahhoz, hogy a termékdíj-fizetést a cég elkerülje, hanem elegendő ezt 365 napon belül megtenni. Az újrahasználható csomagolószerek (pl. raklapok) nyilvántartásba vétele azonban továbbra is jelentős adminisztrációval járó és költséges folyamat.
• Gépjárműveknél nem szükséges termékdíj-köteles alkatrészenként kiszámítani a termékdíj-kötelezettséget, hanem a VTSZ szám első hat számjegyének ismeretében választható 4-7.000 Ft összegű átalányfizetés is.
• Olyan első belföldi forgalomba hozatal esetén, amikor a termék igazolható módon egy többszereplős láncügylet keretében el is hagyja az országot, nem kell a termékdíjat megfizetni. (Eddig magának a kötelezettnek kellett kiszállítania a terméket ahhoz, hogy mentesüljön a termékdíj-fizetés alól, ezután bármely más szereplő is megteheti ezt.)

A fentiekben részletezett szabályok értelmezésével kapcsolatban munkatársaink készséggel állnak rendelkezésükre.

Üdvözlettel:
ABT Treuhand csoport