b

Tartalomjegyzék

• Extraprofit adó
• Személyi jövedelemadó
• Szociális hozzájárulási adó
• Társasági adó
• Kisvállalati adó – KIVA
• Globális minimumadó
• Általános forgalmi adó
• Kiskereskedelmi adó
• Adóigazgatás, eljárási szabályok

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Az Országgyűlés 2025. június 11-én elfogadta a tavaszi adócsomagot, amely nemcsak a 2026-os évre, hanem már 2025-re is vonatkozó adóváltozásokat tartalmaz. A törvénymódosítás célja, hogy elősegítse az adóadminisztráció egyszerűsítését, biztosítsa az uniós jogharmonizáció követelményeinek való megfelelést, valamint érvényre juttassa a kormány adópolitikai célkitűzéseit.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat.

1. Extraprofit adó

A kormány döntése értelmében az extraprofitadó a 2025-ös és 2026-os adóévekben is hatályban marad, sőt a 2022 óta – jellemzően kormányrendeleti formában – alkalmazott többletadó-terhek immár törvényi szintre emelkednek.

A szabályozás módosítása elsősorban a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat érinti, számukra a következő időszakban jelentős változások lépnek életbe a különadó alapját és mértékét illetően.

2025. adóévben a különadó alapját a 2023. évi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény képezi. Az adó mértéke:

• az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7%
• a 20 milliárd forint feletti rész után 18%.

2026. adóévben a különadó alapja a 2024. évi éves beszámoló szerinti adózás előtti eredmény lesz. Az adókulcsok emelkednek:

• a 20 milliárd forintot meg nem haladó rész után 8%,
• a 20 milliárd forint feletti rész után pedig 20%.

2. Személyi jövedelemadó

A törvénybe beépülnek a májusi blogbejegyzésünkben bővebben ismertetett kedvezmények:

• a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye
• a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• a 30 év alatti anyák kedvezménye

Ezzel egyidőben meghatározásra került az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• a 30 év alatti anyák kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• az első házasok kedvezménye,
• családi kedvezmény.

Bővül a munkáltató által a munkavállaló részére adómentesen biztosítható elektromos kerékpárok köre, ugyanis az eddigi 350 W-os teljesítmény a módosítás értelmében 750 W-ban lett maximalizálva. Az adómentesség már a 2025-ös adóévben is figyelembe vehető.

Az új adócsomag értelmében a rokkantsági támogatások közé bekerült az adómentes hősi kiegészítő rokkantsági támogatás.

A jövedelmet pótló kártérítések között új elemként megjelenik a hősi egészségkárosodási ellátás, mely nem képez társadalombiztosítási járulék alapot, utána 15% szja és 10% nyugdíjjárulék fizetendő.

3. Szociális hozzájárulási adó

Az éves átlagbér négyszeresét meghaladó jövedelem esetén a kifizetőt szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség terheli akkor is, ha a jövedelemben részesülő személy saját jogú nyugdíjas, és az anyák kedvezményét is érvényesíti (pl. négy vagy több gyermeket nevelő nők adómentessége).

A módosítás célja a visszaélésszerű gyakorlat megszüntetése, amely során a cégtulajdonosok nyugdíjas, szja-mentességet élvező magánszemélyeken keresztül – munkajövedelemként – vették ki az osztalékot.

Azonos nyugdíjas magánszemély részére jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat is egy kifizetőként kell kezelni, így a jövedelmek összeadódnak a szocho-határ megállapításánál.

Kapcsolatfelvétel adótanácsadóval

4. Társasági adó

A benyújtott törvényjavaslat több, a társasági adót érintő pontosítást és módosítást tartalmaz:

Mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye

A társaságiadóalap csökkenthető azon mikrovállalkozások esetében, amelyek:

• az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülnek (legfeljebb 10 főt foglalkoztattak az előző évben),
• és nincs nyilvántartott adótartozásuk az adóév utolsó napján.

A csökkentés mértéke a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző évhez mért növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka.

Adóalap-növelés létszámcsökkenés esetén

Ha a vállalkozásnál csökken az átlagos állományi létszám, az adóalap növekszik.

A növelés mértéke: a létszámcsökkenés és a minimálbér évesített összege szorzatának 150%-a, további 20%-kal növelt értékben, de legfeljebb annyi, mint a korábban igénybe vett adóalap-kedvezmény 20%-kal megnövelt összege.

Nem kell az adóalapot növelni, ha a létszámcsökkenés oka például: szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság, betegszabadság, katonai szolgálat, büntetés-végrehajtás, vagy elhalálozás.

Műemlékvédelemhez kapcsolódó kedvezmény szűkítése

A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok kikerülnének azon ingatlanok köréből, amelyekre igénybe vehető a műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény.

Kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentés

A jelenlegi 50 millió forintos korlát helyett legfeljebb 150 millió forintig lenne érvényesíthető a K+F együttműködés (kutatóintézettel vagy kutatóhellyel végzett közös tevékenység) után járó adóalap-csökkentő tétel.

5. Kisvállalati adó – KIVA

Nem kell alkalmazni a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó adóalap-megállapítási szabályokat abban az esetben, ha a megszűnés egyesülés vagy szétválás következménye, és az adózó ezt követően ismét a KIVA hatálya alá kerül. Ez a módosítás egyszerűsíti a KIVA alanyiságba való visszatérést szerkezetátalakítás után.

6. Globális minimumadó

A törvény alapján változik a globális minimumadóhoz kapcsolódó kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje. A jövőben a bejelentést nem az adóév első napjától számított 12 hónapon belül, hanem az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig kell megtenni. A módosítás a belföldi csoporttagokra, illetve az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt szervezetre vonatkozik, és adminisztratív könnyítést jelent az érintettek számára.

Megjelenik a globális minimumadóhoz kapcsolódó mulasztási bírság

• Az adóhatóság globális minimumadóra vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén 5 millió forint,
• míg bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén 10 millió forint bírságot szabhat ki.

7. Általános forgalmi adó

Törvényi szintre emelkedik az alanyi adómentesség 18 millió forintos értékhatára

A törvénymódosítás megerősíti a 2025 elején kihirdetett kormányrendeletben (5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet) már ismertetett változást az alanyi adómentesség felső határát illetően. Ennek értelmében 2025-től az alanyi adómentesség választására jogosító éves bevételi értékhatár 18 millió forintra emelkedik.

Elektronikus nyugták és pénztárgépek

Ahogy korábbi bejegyzésünkben már jeleztük, lehetőség nyílik felhőalapú elektronikus ill. hardveralapú pénztárgép alkalmazására, ill. bevezetésre kerülnek az e-nyugták

Bővül az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége

Változik az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége, ennek módjáról az Áfa törvénybe újonnan beépülő 11. számú melléklet ad bővebb iránymutatást. Az adóhatóság már a nyugtaadásra vonatkozó adatszolgáltatásokat is felhasználhatja elévülési időn belül ellenőrzési tevékenységhez.

8. Kiskereskedelmi adó

A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévekben a kiskereskedelmi adó az alábbi progresszív kulcsok szerint alakul:

• Az adóalap 500 millió forintig adómentes,
• 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész után 0,15% az adó mértéke,
• 30 és 100 milliárd forint közötti részre 1%,
• 100 milliárd forint feletti részre pedig 4,5% adót kell fizetni.

A TEÁOR’25 szerinti 47.3 ágazatba tartozó gépjárműüzemanyag kiskereskedelem adózása a következőképpen alakul:

• Az adóalap 500 millió forintig adómentes,
• Az 500 millió forintot meghaladó rész után 3% adót kell fizetni.

Adótanácsadó segítségét kérem!

9. Adóigazgatás, eljárási szabályok

• Pontosításra kerül az adótörvényekben alkalmazott csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma
• Emelkednek a feltételes adómegállapítás díjai

Típusszerződés esetén 12 millió forint (a korábbi 10 millió Ft-ról), a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 16 millió forint, egyéb esetben 10 millió forint (a korábbi 8 millió Ft helyett), ill. ilyen egyéb esetre vonatkozó kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 14 millió forint lesz az adómegállapítás díja.

• A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja is emelkedik

Az eljárás díja egyoldalú eljárásban az eddigi 8 millió helyett 10 millió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az eddigi 12 millió forint helyett 14 millió forint lesz, míg az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként 500 ezer forint helyett 1 millió forintra emelkedik.

• Az e–pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése esetén jelentős mértékű mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság.
• Hosszabb ellenőrzési határidők láncügyletek esetén

Új szabályozás vonatkozik a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére. Ilyen esetekben az adóhatóság az ellenőrzési határidőt   megbízható adózóknál 365 napra, de egyes esetekben akár 540 napra is hosszabbíthatja.

• Új rendelkezések vonatkoznak a helyszíni ellenőrzésekről, ill. egyes adóhatósági cselekményekről szóló elektronikus jegyzőkönyvre:

1. Helyszíni ellenőrzés esetén az elektronikus jegyzőkönyv megállapításait szóban is közölni kell.

2. az ellenőrzés befejezésének napja helyszíni ellenőrzés esetén, ha a jegyzőkönyv elektronikus formában készül,

— az elektronikus formában készült jegyzőkönyvnek az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az aktivált felhasználói profillal rendelkező adózó hivatalos elérhetőségen történő elhelyezésének napja,

— az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett és aktivált felhasználói profillal nem rendelkező adózó esetében az elektronikus formában készült jegyzőkönyvnek az adózó által a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőségen történő elhelyezésének napja, ennek hiányában az elektronikus formában készült jegyzőkönyv hiteles papír alapú másolata postára adásának napja.