Sokan teszik fel a kérdést – joggal: kell-e adózni használt termékek online eladása után? A válasz attól függ, hogy pontosan mi, milyen rendszerességgel, és milyen céllal kerül értékesítésre.

Az online használtcikk-kereskedelemre szakosodott platformok használata egyre népszerűbb Magyarországon is, ahol magánszemélyek használt ruhákat, cipőket, kiegészítőket, könyveket stb. értékesítenek egymás között. A legtöbben nem is gondolnak arra, hogy az ilyen módon keresett pénz adózási kérdéseket vethet fel. Ebben a cikkben tisztázzuk, mikor kell adózni az ilyen bevételek után, mikor nem, és mire érdemes odafigyelni 2025-ben.

1. Magánszemélyként 1-2 használt termék kerül eladásra – Kell-e adózni?

Nem minden esetben. Az Szja tv. megkülönbözteti a nem rendszeres, magáncélú felhasználás megszűnése miatti és a jövedelemszerzési céllal végzett étékesítési tevékenységet. A különbség kulcsfontosságú.

Nem kell adózni, ha:

• az eladó a terméket magánszemélyként, saját célra vásárolta
• az eladás alkalomszerű
• az eladott termékek használt tárgyak, és nem értékesítési céllal lettek beszerezve
• az éves bevétel 600 000 forint alatt marad

Ha ezek teljesülnek, az eladásból származó bevétel nem minősül adóköteles jövedelemnek, az adóbevallásban sem kell feltüntetni, és adót sem kell fizetni utána.

Adóköteles lehet az értékesítés, ha:

• az éves bevétel átlépi a 600 000 forintos határt

Ebben az esetben ki kell számolni a jövedelmet.

Ingó értékesítés esetén a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget (esetleges értéknövelő beruházásokat, átruházással kapcsolatos kiadásokat). Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, vagyis a tárgyak eredeti vételárát nem tudja igazolni az eladó, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

Az így kiszámított jövedelem 200 ezer Ft-ig adómentes, az ezt meghaladó részre 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni.

Lássunk pár példát:

• Amennyiben egy 30.000 forintért vásárolt kabát méretprobléma miatt ugyanezen az áron, 30.000 forintért kerül továbbértékesítésre, az ügyletből nem keletkezik jövedelem.
• Egy korábban vásárolt kabát (30.000 Ft értékben), valamint két használt cipő (15.000 Ft és 8.000 Ft értékben) eladásából összesen 30.000 Ft bevétel származott, így az értékesítésekből nem keletkezett jövedelem.
• Egy 500.000 Ft-ért vásárolt designer táska 600.000 Ft-ért történő eladása jövedelmet eredményez. Jól látható, hogy luxuscikkek, designer termékek értékesítése esetén már 1-2 tétel eladása is elég lehet az adókötelezettséghez.

2. Magánszemélyként történő rendszeres eladás – Mi a helyzet ebben az esetben?

Más megítélés alá esik az az eset, amikor a magánszemély eladásai gazdasági tevékenységnek minősülnek. A NAV álláspontja szerint „a gazdasági tevékenység akkor valósul meg, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és a tevékenység végzése független formában történik.”

Ha tehát kifejezetten márkás, jó állapotú ruhák kerülnek eladásra rendszeres gyakorisággal, összesen évi több mint 600 000 Ft értékben, és a haszonszerzési cél felmerülhet, akkor a NAV értelmezheti úgy, hogy ez már jövedelemszerző tevékenység, és önálló tevékenységként adózni kellene utána.

Ilyenkor a magánszemély előző pontban említett szabályok szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely 89%-a mint adóalap után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetendő.

Mit kell ilyenkor tenni?

• be kell jelentkezni a NAV-hoz, és adószámot kell kérni
• nyilatkozni kell az áfaalanyiságról – várhatóan magánszemély esetén az éves bevétel nem fogja elérni a 18 millió forintot (vagy év közbeni kezdés esetén annak arányos részét), így alanyi adómentesség választható
• számlát, nyugtát kell adni
• ha valaki nem választott alanyi adómentességet, akkor áfát kell fizetni és áfabevallást kell beadni
• a jövedelem után negyedévente szja-előleget kell fizetni
• az év végi szja-bevallásban a megfizetett előleget szerepeltetni kell

Ebben az esetben nem alkalmazható a 200 ezer forintos szabály, azonban, ha az ingó értékesítésből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Adótanácsadó segítségét kérem!

3. Az értékesítés üzletszerű, rendszeres és nyereség elérésére irányul – Már vállalkozni kellene?

Amennyiben valaki felismeri az online piacterekben a lehetőséget, és

• outlet oldalakról, vagy turkálóból olcsón vásárol, hogy azt rendszeresen eladja 20-40% haszonnal,
• havonta jelentős számú eladás történik, amik jellemzően új termékek, több fajta kategóriában,
• az éves forgalom pedig már bőven meghaladja a 600 000 Ft-ot,

akkor szükség lesz valamilyen vállalkozási formát (egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság alapítása) és adózási módot (KATA, átalányadó, vállalkozói szja) választani.

Kell nyilvántartást vezetni az értékesítések után?

Még abban az esetben is érdemes nyilvántartást vezetni az online piactereken történt eladásokról, ha az érintett személy nem tartozik az adófizetésre kötelezettek körébe. Ezáltal könnyedén nyomon követhető az éves bevétel alakulása, és egy esetleges hatósági ellenőrzés során is hitelesen lehet igazolni az eladásokból származó bevételeket.

Javasolt az alábbi adatokat nyilvántartásba venni:

• dátum
• eladott termék megnevezése
• eladási ár
• eredeti vételár (ha ismert)
• vásárló felhasználó neve
• egyéb felmerült költségek (pl. postaköltség, javítási költség)
• értékesítési platform (ha egyszerre több helyen is árulsz)
• megjegyzés (használt, jó állapot)

A NAV mindent lát – DAC7 szabályozás 2023-tól

Figyelem! A DAC7 egy uniós szabályozás, amely jelentéstételi kötelezettséget ír elő az online piacterek számára. Nem csupán a használtcikk-kereskedő platformok tartoznak ide, hanem például a szobakiadást vagy ételrendelést közvetítő szolgáltatók is. A szabály célja, hogy az illetékes hatóságok pontosabb képet kapjanak az online piactereken értékesítő vállalkozásokról és magánszemélyekről, valamint hogy csökkentsék az adóelkerülést. Ennek érdekében bizonyos eladóknak egy rövid jelentési űrlapot kell kitölteniük és benyújtaniuk.

Az egyik legnépszerűbb használtcikk-kereskedő platform szabályai szerint, ha évente több mint 30 eladás történik, vagy a bevétel meghaladja a 2 000 eurót, az eladó köteles benyújtani a DAC7 jelentést. Ebben az esetben az adatok automatikusan továbbításra kerülnek a NAV rendszerébe, még akkor is, ha nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A NAV a DAC7 alapján kapott adatokat keresztezheti más adatokkal (pl. bankszámlamozgás, online jelenlét), és megkeresheti az eladót pontosításért. Ezért különösen fontos, hogy az értékesítők tisztában legyenek a jogszabályi háttérrel.

Az e-kereskedelmi közösségi platformok lehetőséget adnak arra, hogy használt ingóságainkat pénzzé tegyük, de nem szabad megfeledkezni az adózási kötelezettségekről sem. Rendszeres értékesítés esetén érdemes adótanácsadóval egyeztetni, hogy biztosan jogszerűen járjunk el.

Kapcsolatfelvétel