b

Tartalomjegyzék

• Személyi jövedelemadó
• Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó
• Általános forgalmi adó
• Társasági adó
• Számviteli törvény – Transzferár módosítások számviteli hatása
• Adózás rendje és adóigazgatási rendtartás
• Globális minimumadó
• KIVA
• Illeték
• Egyéb adók

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Az Országgyűlés 2025. november 18-án elfogadta az őszi adócsomagot, amely elsősorban a 2026-os évre vonatkozó módosításokat tartalmazza, ugyanakkor bizonyos rendelkezések már a kihirdetést követő naptól hatályba lépnek. A törvénymódosítás célja, hogy elősegítse az adóadminisztráció egyszerűsítését, biztosítsa az uniós jogharmonizáció követelményeinek való megfelelést, valamint csökkentse a vállalkozások adóterheit.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat.

Személyi jövedelemadó

Átalányadózást érintő változások

A 40%-os költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a költséghányad két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 45%-ra, majd 2027. január 1-jétől 50%-ra.

Kriptoügyletből származó jövedelem

A kormány jelentősen átalakította a kriptoügyletekből származó jövedelmek adóévek közötti elszámolásának szabályait, vagyis az adókiegyenlítés rendszerét. Eddig az adózó az adott adóévben elért összes bevételt és kiadást együtt vizsgálta annak meghatározására, hogy nyeresége vagy vesztesége keletkezett, és ezzel szemben legfeljebb a két megelőző év nyeresége, illetve vesztesége volt elszámolható.

A mostani módosítás lényege, hogy megszűnik ez a két évre korlátozott időkeret, és az adókiegyenlítés időbeli korlát nélkülivé válik. Ennek értelmében a korábbi években – a két évet megelőző időszakban – keletkezett, és az adókiegyenlítés során még nem érvényesített veszteségek is felhasználhatók a tárgyévi ügyleti nyereség adójának csökkentésére. Az időkorlát nélküli elszámolás lehetősége a jogszabály szerint már a 2025. évi adóbevallásban alkalmazható. Fontos feltétel, hogy az érintett veszteséget az adózónak korábbi bevallásaiban már szerepeltetnie kellett.

Otthontámogatásból származó jövedelem adózása

Az új szabályozás bevezeti az Otthontámogatás fogalmát, amely bizonyos magánszemélyeknek nyújtható a lakáscélú hitelek törlesztéséhez vagy a lakásvásárláshoz szükséges önerő kiegészítéséhez. A támogatás a béren kívüli juttatásokhoz hasonlóan adózik, és a közterheket nem a magánszemély, hanem az a szervezet fizeti, aki a támogatást az államkincstártól lehívja. A részletes feltételeket és jogosultsági szabályokat kormányrendelet határozza meg.

SZÉP-kártya felhasználhatósága

A SZÉP-kártya 2025. december 1. és 2026. április 30. között élelmiszer vásárlására is használható, a kormányrendeletben meghatározott termékek körében.

Egyszerűsödik az adóelőleg-nyilatkozat a többgyermekes anyák esetében

2026. január 1-jétől a háromgyermekes anyák a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozaton feltüntethetik azt is, ha élni kívánnak a három gyermeket nevelő anyák számára biztosított kedvezménnyel. Ugyanez a lehetőség – felmenő rendszerben – a jövő évtől kezdődően a kétgyermekes anyák számára is megnyílik, akik fokozatosan válnak jogosulttá a kedvezményre.

További könnyítésként az érintett édesanya nyilatkozhat arról, hogy a munkáltató vagy kifizető a benyújtott nyilatkozatot folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatként kezelje, amely mindaddig érvényben marad, amíg új nyilatkozatot nem tesz.

A módosítás érinti a 30 év alatti anyák adómentességének feltételeit is. Az eddig hatályos, 2026. január 1-jétől érvényes szabályozás szerint a kedvezményre való jogosultság megszűnik abban az évben, amikor az anya betölti a 30. életévét. Az életbe lépő változás alapján az anya az adott adóév teljes időszakára jogosult marad a kedvezményre, amennyiben január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét.

Hitelintézeti kártérítés, mint adómentes bevétel

Az adathalászat áldozatául esett banki ügyfeleknek méltányosságból visszatérített összegek nem minősülnek adóköteles jövedelemnek. Ennek indoka, hogy a bank által önkéntesen megtérített összeg gazdasági tartalma szerint kártérítésnek, illetve kártalanításnak tekinthető, és nem jelent tényleges többletjövedelmet az érintett magánszemély számára. Az adómentesség csak a ténylegesen elszenvedett kár összegéig alkalmazható. Amennyiben a bank által nyújtott térítés meghaladja a kár mértékét, a különbözetre továbbra is az általános adózási szabályok vonatkoznak.

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó

Bevezetik a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely olyan megbízási szerződést jelöl, amit a foglalkoztató kifejezetten így jelent be a NAV felé. A hagyományos megbízási jogviszonytól eltérően ebben az esetben a foglalkoztató a jogviszony teljes időtartama alatt havonta köteles járulékot fizetni. A járulék alapja a megbízási díj, de legalább a mindenkori minimálbér 30%-a, és ezen minimum után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. Az új kategória célja, hogy egyszerűsítse az adminisztrációt azoknál, akik hosszabb ideig, megbízási szerződéssel dolgoznak. Jelenleg ugyanis minden egyes kifizetésnél külön bejelentést és lezárást kell végezni, ami jelentős adminisztratív terhet ró a megbízóra, különösen több hónapra vagy évre szóló szerződések esetében.

A másik fontos változás egy új nyilvántartási rendszer létrehozásához kapcsolódik. Ez a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY), amely egy olyan digitális adatbázis lesz, ahol a természetes személyek egyetlen felületen érhetik el minden, biztosítási jogviszonyukkal összefüggő információjukat. Ide tartoznak a társadalombiztosítási jogcímek, az egészségügyi ellátásra jogosító adatok, a nyugdíjcélú járulékfizetéssel kapcsolatos információk, valamint az európai egészségbiztosítási kártyára vonatkozó adatok. A rendszer nemcsak az adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem az ezekhez kapcsolódó ügyintézést is támogatja majd.

2026. január 1-jétől a főállású egyéni és társas vállalkozók szociális hozzájárulási adó-alapja egységesen alakul a társadalombiztosítási járulékkal: megszűnik a korábbi 112,5%-os szorzó, így az adó alapja legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum lesz.

Ettől az évtől kezdve már nem csak az átalányadózóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozóknak is negyedéves bevallást kell benyújtaniuk a társadalombiztosítási járulékról, havonkénti bontásban feltüntetve a fizetendő összeget. A negyedévre jutó járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

[blog_kapcsolatfelvetel_gomb szoveg=”Adótanácsadó segítségét kérem!”]

Általános forgalmi adó

Csoportos áfaalanyiságot érintő változások

A törvény alapján módosulnak az áfacsoportok létrehozására és működésére vonatkozó szabályok. A változások eredményeként egyszerűbbé válik az áfacsoportok megalakítása: a továbbiakban elegendő lesz a csoporttag nyilatkozata arról, hogy nyilvántartási rendszere alkalmas a belső és külső ügyletek egyértelmű, megbízható és teljes körű elkülönítésére, a rendszer részletes bemutatására nem lenne szükség.

További fontos változás, hogy ha egy áfacsoport képviselőjének jogállása megszűnik, a csoportnak 15 napon belül új képviselőt kell kijelölnie és ezt be kell jelentenie a NAV felé. Amennyiben ez nem történik meg, a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot nevezi ki képviselőnek. Ennek következtében megszűnik az a lehetőség, hogy egy áfacsoport képviselő nélkül maradjon, így ez az ok kikerül az áfacsoport megszűnésének esetei közül.

A jogszabály szövege pontosítja az áfacsoportok egyetemleges felelősségéhez kapcsolódó rendelkezéseket: a csoporttagok a jövőben nemcsak az Áfa törvény szerinti kötelezettségekért, hanem azok megsértése esetén az Art. szerinti szankciókért is egyetemlegesen felelnek. Emellett kisebb kiegészítésekre is sor került, többek között rögzítve, hogy a csoportképviselői státusz akkor is megszűnik, ha az érintett tag felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül.

Alanyi adómentesség felső határának emelése

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió, míg 2028. január 1-jétől 24 millió forintra.

Adatszolgáltatási kötelezettségek bővülése

Az Áfa tv. 10. mellékletének módosítása jelentős gyakorlati változásokat hoz. A belföldi összesítő jelentésben a számlaadatok részletezése kibővül: az adózóknak a jövőben a számla adóalapja és az áfa mellett a ténylegesen levonásba helyezett áfa összegét is kötelezően fel kell tüntetniük. Ez a kötelezettség nemcsak az „M” lapokat érinti, hanem a módosító és érvénytelenítő bizonylatokat tartalmazó „K” lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is kiterjed. Mentesülnek a részletes adatszolgáltatás alól azok az adózók, akik az eÁfa rendszeren keresztül nyújtják be bevallásukat. A módosításokat először a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra benyújtandó bevallásokban szükséges alkalmazni.

[blog_kapcsolatfelvetel_gomb szoveg=”Kapcsolatfelvétel adótanácsadóval”]

Társasági adó

A korábbi 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik a negyedéves társaságiadó-előlegre vonatkozó értékhatár, illetve negyedéves gyakoriság esetén a negyedik negyedévre jutó előleget a negyedév harmadik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni

K+F adókedvezmény

A felsőoktatási intézménnyel, kutatóintézettel vagy az MTA-val együttműködésben K+F tevékenységet folytató vállalkozások a jövőben K+F költségeiknek csupán 10%-át érvényesíthetik adókedvezményként, szemben a korábbi szabállyal, amely a teljes költségösszeg kedvezményként való figyelembevételét lehetővé tette. Ugyanakkor az egyéb K+F tevékenységek esetében már eddig is az elszámolható költségek 10%-ában volt meghatározva a kedvezmény felső határa.

Környezetei károk felszámolását célzó beruházásokra vonatkozó adókedvezmény

Új adókedvezmény alkalmazható a környezeti károk felszámolását, illetve más meghatározott környezetvédelmi célokat szolgáló beruházások támogatására. Az adókedvezmény jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás vagy felújítás esetén vehető igénybe, legfeljebb hat egymást követő adóévben. Mértéke a beruházás jellegétől és az elszámolható költségek nagyságától függ, azonban összesen nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A kedvezmény először a 2025. december 31. után megkezdett beruházásokra alkalmazható, így a vállalkozások a jövőbeni, környezetvédelmi szempontból kiemelt projektek finanszírozásába már tervezetten beépíthetik ezt a támogatási lehetőséget.

Számviteli törvény – Transzferár módosítások számviteli hatása

A transzferár dokumentációk alapján előálló transzferár különbözetet (tehát az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözete) nem elégséges már csak a társasági adóbevallásban adóhatásként kimutatni, hanem át kell vezetni a főkönyvi számlákon is. Tehát az ilyen különbözettel módosítani kell az eszköz bekerülési értékét, az értékesítés nettó árbevételét, a már elszámolt költség, ráfordítás értékét.

Adózás rendje és adóigazgatási rendtartás

Adószám automatikus törlése

Az adóhatóság automatikusan törli az adószámot, ha az adózó nem jelenti be a rá vonatkozó törvényes képviselőt, vagy ha a rá vonatkozó bevallási kötelezettségeit – például az áfa-összesítő nyilatkozatot, az áfa-bevallást, illetve a havi adó- és járulékbevallásokat – a törvényi határidőtől számított 90 napon belül nem teljesíti.

A NAV az adószám törlése előtt 30 napos póthatáridőt biztosít az adózó számára, felszólítva őt a hiányosságok pótlására. Ha az adózó ennek nem tesz eleget, az adószám automatikusan törlésre kerül, és az adóhatóság a következő napon értesíti a cégbíróságot, amely a cég megszüntetésére irányuló eljárást kezdeményez.

Az adószám törlését követően lehetőség van annak újbóli megállapítására, amennyiben az adózó igazolja a törvényes működés feltételeinek helyreállítását. Fontos azonban tudni, hogy az Áfa tv. szerint a törlést megelőző időszak beszerzései után járó adólevonási jog ilyenkor automatikusan megszűnik, ami jelentős vagyoni hátránnyal járhat.

Bevezetésre kerül adóügyekben az automatikus döntéshozatal, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság automatikusan döntsön, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll.

Globális minimumadó

Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség (Transitional CbCR Safe Harbour) alkalmazásával kapcsolatban több új fogalom került bevezetésre: így pl. az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló definíciója, valamint törvényi szintre emelkedik az egyszerűsített tényleges adómérték fogalma, amely korábban miniszteri rendeleti szintre volt tervezve.

Emellett a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételhez kapcsolódó átmeneti kedvezmény szabályai is pontosításra kerültek annak egyértelműsítése érdekében, hogy adott évben mely átmeneti kulcsot kell alkalmazni. A jogalkotói indokolás alapján a 2024-es adóévre vonatkozóan a bérköltségre jutó nyereségkivétel aránya 9,8%, míg a tárgyi eszközökre jutó nyereségkivétel aránya 7,8%.

KIVA

A kisvállalati adót érintő változás szerint 2026-tól a pénztárral kapcsolatos adóalap-növelő és -csökkentő tételek számításakor már nem kell figyelembe venni az elektronikus pénzeszközök, például a Revolut-számlán lévő összegek értékét.

A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei módosulnak: az állományi létszám felső határa 50 főről 100 főre, a bevétel és a mérlegfőösszeg maximuma 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének feltételeinél a bevételátlépés határa 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám pedig 100 főről 200 főre emelkedik.

A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak.

[blog_kapcsolatfelvetel_gomb szoveg=”Kapcsolatfelvétel a szerzővel”]

Illeték

A végelszámolás során elengedett tagi kölcsön az új szabályok szerint mentesül az ajándékozási illeték alól.

Az illetékalap meghatározása a „cserét pótló vétel” esetében rugalmasabbá válik.
A korábbi 3 éves időszak helyett már 5 év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a magánszemély a korábban eladott lakását beszámíttassa az új ingatlan vásárlásakor fizetendő illeték alapjába. Ha valaki ezen 5 éven belül több lakást is eladott, akkor a jövőben nem kell az utolsóként eladott ingatlan értékét figyelembe vennie: választhatja, hogy a megvásárolt lakás értékét a számára kedvezőbb, legnagyobb értékű eladott ingatlannal vesse össze, így csökkentve az illetékalapot.

Egyéb adók

Az őszi adócsomag alapján a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre vonatkozóan 2026-ra is fennmarad az eltérő kulcsú kiskereskedelmi adó.

A kiskereskedelmi adó új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban kerültek megállapításra. A módosított sávhatárokat már a 2025. adóévre is alkalmazni kell, tehát a 2025. évi kiskereskedelmi adót az új sávhatárokhoz tartozó adómértékek alapján kell megállapítani. Azok a vállalkozások, amelyek adóelőlegként túlfizetést teljesítettek, jogosultak a túlfizetett adó visszaigénylésére, a visszaigénylés részletes szabályait a törvény indokolása tartalmazza.

A reklámadót érintő módosítások főként a bejelentkezési és nyilatkozattételi kötelezettségek szigorításáról szólnak. A reklámtevékenységet végző adóalanyoknak 30 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatóságnál, ellenkező esetben akár 10 millió forintig terjedő bírság szabható ki ismétlődően. Ha a reklám közzétevője nem tesz nyilatkozatot a megrendelő felé, szintén jelentős – akár többszörösen növekvő – mulasztási bírságokra számíthat. Az adóhatóság a bejelentés vagy nyilatkozat pótlása esetén a legutóbbi bírságot elengedi, a korábbiakat mérsékelheti. Emellett a reklámadó 0%-os adókulcsa érvényben marad 2026. június 30-ig, és a 2026-os évre az adóelőleg csak fél összegben fizetendő a 2026.július 1-december 31 közötti időszakra.

A helyi adókról szóló törvény módosítása értelmében 2026-tól tovább szűkül az önkormányzatok adókivetési lehetősége: a termőföld mellett erdőre és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra sem lesz megállapítható települési adó.