A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel.
Igen, persze hogy megér, de azért jó tudni, mennyi is az annyi! Például mennyibe fog kerülni, ha munkáltatóként átvállalom a képzési költségét?
A legtöbb cégre igaz, hogy a jól teljesítő munkatársak továbbképzését szívesen támogatják. Az egy-két napos szakmai előadásoktól a hónapokon át tartó nyelvi kurzusokon át a többéves, diplomával záruló képzésekig sokféle módon frissítheti, bővítheti munkatársunk a már meglévő tudását. Nem mindegy azonban, milyen típusú képzés díját vállaljuk át, számoltunk-e az adóval is?
A jó hír az, hogy a legtöbb fenti esetben tényleg nem kell sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak plusz adóterhet magára vállalnia, azonban az iskolarendszerű képzés (= ahol kap diákigazolványt a hallgató) átvállalt összege jövedelemnek minősül.
Mennyi lesz így a cég többletköltsége? Hát ez elég nagy összeg is lehet, tekintettel arra, hogy már maga a képzés is általában elég drága (mesterképzés pl. félévenként 200.000-300.000 Ft-ba kerülhet).
Az SZJA törvény szerint a minimálbér 2,5-szörösét meg nem haladó rész, azaz 2015-ben max. 262 500 Ft béren kívüli juttatásként adózna (35,7%-os adókulccsal, mely a kifizetőt terheli).
Igen ám, de mivel a SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatásoknál 2015-től eleve 200 000 Ft az éves keretösszeg, így ténylegesen csak eddig a határösszegig él a kedvezményesebb adózás, az e feletti rész pedig egyes meghatározott juttatásként adózik (51,17%-os adókulccsal).
Még két fontos tényező, amit érdemes megjegyezni : ha más béren kívüli juttatást is kap a munkavállaló (pl. cafeteria keretében), akkor azzal együtt kell figyelni a keretösszeg túllépését, illetve ha a munkavállaló év közben kilép, akkor a keretösszeget időarányosan kell figyelni.
Jól meg kell tehát gondolni, mekkora összeget szánunk valójában erre a célra, de HR-esként tudom, hogy a megtérülés csak idő kérdése :)