Az általános szabályok szerint a havi áfa-bevallásra kötelezett adózóknak havonta, a negyedéves áfa-bevallóknak pedig negyedévente kell közösségi ügyleteikről összesítő nyilatkozatot benyújtaniuk. Rendszeresen visszaigénylő pozícióban lévő negyedéves áfa-bevallóként azonban előfordulhat, hogy az összesítő nyilatkozatot mégis havonta kell a cégnek benyújtania. Bejegyzésünkben ennek okait és következményeit tekintjük át.

Az adóbevallások határidejére vonatkozó rendelkezéseket a többszöri egyik törvényből másik törvénybe pakolgatás ellenére sem sikerült egységesíteni, ezért a határidőkre és gyakoriságokra vonatkozó szabályokat

• az áfa-bevallás esetében az adózás rendjéről szóló törvényben (2017. évi CL. tv.)
• az összesítő nyilatkozat esetében pedig az áfa-törvényben (2007. évi CXXVII. tv.) találjuk meg.

Hogyan lehetünk negyedéves áfa-bevallók?

Az üzleti tevékenységet épphogy elkezdő, vagy éppen még csak tervezgető új adóalanyok számára nem túl jó hír, hogy ők mindenképpen havi áfa-bevallás benyújtására kötelezettek (akkor is, ha egy darabig még nem csinálnak semmit). Innen negyedéves bevallóvá csak akkor válnak, ha

• az indulás évében az évesített elszámolandó adójuk (vagyis a fizetendő és levonható áfa különbözete) 1 millió Ft alatt maradt, és
• a következő naptári évben sem produkáltak 1 millió Ft összegű vagy annál nagyobb elszámolandó adót, és
• nem tartoznak abba a speciális körbe, amelynek mindenképpen havi bevallást kell benyújtania (pl. csoportos adóalanyok, közvetett vámjogi képviselő, vámraktár üzemeltetője, stb.), és
• kifejezetten nem kértek gyakorítást (a negyedéves helyetti havi áfa-elszámolás megfelelő indokokkal továbbra is kérelmezhető).

Negyedéves áfa-bevalló tehát az adózó leghamarabb az alakulást évét követő második naptári évben lehet – jellemzően abban az esetben, ha egy darabig még nem csinál semmit, vagy tevékenysége folytán rendszeresen visszaigénylő pozícióban van.

Hogyan váltunk át havi összesítő nyilatkozatra?

Ha egy cég negyedéves áfa-bevalló lett, figyelnie kell a közösségi ügyleteit is: ha egy adott negyedévben közösségi termékbeszerzései vagy termékértékesítései (ideértve a saját termék saját adószámok közötti mozgatását is) meghaladják az 50.000 EUR-t, akkor az értékhatár átlépése hónapjának utolsó napjával összesítő nyilatkozattal le kell zárnia az adott időszakot (hónapot, tört negyedévet vagy negyedévet), és a következő hónaptól havonta kell összesítő nyilatkozatot benyújtania (ha van az adott hónapban ilyen ügylete).

Az 50.000 EUR-s értékhatár azonban valójában jóval kevesebb 50.000 EUR-nál, hiszen azt előbb az uniós csatlakozáskori 252,19 Ft-os árfolyammal forintra át kell számolni (ami 12.609.500 Ft), és ha ezt meghaladja a közösségi ügylet aktuális forint összege (jelenleg kb. 40.500 EUR árfolyamtól függően), akkor már havi gyakoriságra kell váltani.

Az áttérést követő négy naptári negyedévben mindenképpen havi bevalló lesz a cég az összesítő nyilatkozat tekintetében, ha azonban ez idő alatt nem éri el az említett kvázi 50.000 EUR-s határértéket, akkor a gyakoriság visszaáll negyedévesre.

Előfordulhat tehát, hogy egy cég negyedévente 40.000 EUR-s (éves szinten 160.000 EUR-s) közösségi forgalom mellett vígan negyedéves bevalló marad, míg egy másik egy adott negyedév 50.000 EUR-s forgalma miatt egy éven át akkor is havi gyakoriságú lesz, ha a kimagasló hónapot követően egy éven át alig-alig bonyolít közösségi ügyletet.

Ha ezeket az eseményeket nem sikerülne megfelelően nyomon követnünk, a NAV szoftverében bízhatunk: az adóhatóság az összesítő nyilatkozat benyújtásának elmulasztását – általában bírság nélkül – felhívásban jelzi, és utólag gondoskodni tudunk az elmaradt bevallások pótlásáról.