Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Ebben a hírlevelünkben a Parlament által elfogadott 2020. évi adócsomag rendelkezéseire hívjuk fel a figyelmet, valamint emlékeztetjük Önöket néhány már korábban elfogadott, 2019. közepétől vagy 2020 elejétől hatályos változásra.

Személyi jövedelemadó

• Már 2019. június 1-jétől adómentes a magyar állam által a lakosság számára kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelem. Ezt azt jelenti, hogy a magánszemélyek állampapírba fektetett megtakarításait kezelő bank ill. a Magyar Államkincstár nem von le 15%-os személyi jövedelemadót a kamat kifizetésekor.
• 2020. január 1-jétől lép hatályba a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye.

Kik vehetik igénybe?
Vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt 4 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult nők, vagy azok, akik családi pótlékra már nem jogosultak, de jogosultságuk legalább 12 éven keresztül fennállt.

Milyen jövedelmekre vonatkozik?
Az összevont adóalapba tartozó bérjövedelem és egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint a külön adózó jövedelmek közül az alábbiak:

 egyéni vállalkozásból származó jövedelem, vállalkozói osztalékalap
 mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem
 választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem
 az európai parlamenti képviselői, helyi önkormányzati képviselői jövedelem
 olyan munkavégzésre irányuló szerződés alapján szerzett jövedelem, amely szerződést a magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötötte.

A kedvezmény érvényesítése
A 4 gyermekes anyák kedvezménye minden más adóalap-kedvezményt megelőzően érvényesíthető. Az anyának adóbevallásában kell nyilatkoznia a feltételek fennállásáról, ebben fel kell tüntetnie a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (vagy a természetes azonosító adatait) és a kedvezményre való jogosultság hónapjait.

Már év közben, az adóelőleg levonása előtt is tehető nyilatkozat a kifzetőnek, munkáltatónak arról, hogy az említett jogosultsági feltételek fennállnak (téves nyilatkozat esetén az adókülönbözet 12%-ának megfelelő bírság fizetendő). Az anya adóelőleg-alapjánál nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

Járulékok, szociális hozzájárulási adó

• Mértékek változása

 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%-ra csökkent.

 2020. január 1-jétől a nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint) lesz az idei 7500 Ft/hó ill. 250 Ft/nap helyett.

• Új törvény a társadalombiztosításról

Az 1998. évtől hatályos törvényt 2020. július 1-jétől új törvény váltja fel, amely bevezeti az egységes 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék fogalmát. Ez megfelel az eddigi 10%-os nyugdíjjáruléknak, 4% -os természetbeni- és 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, valamint a 1,5-os munkaerő-piaci járuléknak, amelyeket a biztosított természetes személy jövedeleméből vonnak le a kifizetők, munkáltatók.

• Nyugdíj mellett szerzett jövedelem kedvezményei

2019. január 1-jétől az öregségi nyugdíj mellett munkaviszonyban foglalkoztatott személyek jövedelme után csak 15%-os személyi jövedelemadót kellett fizetni. A munkáltató mentesült a 19,5%, majd 2019 júliusától a 17,5%-os szociális hozzájárulási adó és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyból, hanem valamennyi kereső tevékenységből (pl. megbízási jogviszony) származó, saját jogú nyugdíjas személynek fizetett jövedelem mentesül a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát 2020. első felében még a 15%-os személyi jövedelemadó mellett összesen 14%-os járulék terheli a nyugdíjas nem munkaviszonyból származó jövedelmét, a kifizető pedig 17,5%-os szociális hozzájárulási adót és 1,5%-os mértékű szakképzési hozzájárulást fizet a nyugdíjasnak kifizetett ilyen jövedelem után.

• Egyéni és társas vállalkozók minimális járulékalapja 2020. július 1-jétől

Míg jelenleg a havi minimálbér másfélszerese az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, a törvényjavaslat eltörli ezt a szorzót, így a minimálbér alatt biztosított vállalkozók által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja a nemzetgazdasági minimálbér ill. legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum lesz. A szociális hozzájárulási adó alapja nem változik, marad a minimálbér, ill. garantált bérminimum 112,5%-a.

• Családi kedvezmény érvényesítése a társdalombiztosítási járuléknál

2020. július 1. után már a teljes, 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető a gyermekek után járó családi kedvezmény. Jelenleg ugyanis a 1,5% munkaerő-piaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt.

Társasági adó

• A 2020-ban kezdődő adóévre is választható a csoportos társaságiadó-alanyiság (a bejelentésnek az adóév utolsó előtti hónapjának 1-20. napjáig kell ill. kellett eleget tenni) A törvényszöveg pontosítása révén egyértelművé válik, hogy az év közben alakuló cégek már a létrejöttüktől fogva beléphetnek a csoportba.
• Az adóév utolsó hónapjának 20-áig esedékes feltöltési kötelezettség megszűnt (már a 2019-ben kezdődött adóévre vonatkozóan sem kell feltölteni, de választható: ez azok számára lehet ésszerű döntés, akik a feltöltendő összeg 50%-ának felajánlásáról a nagyobb összegű adójóváírás érdekében kívánnak rendelkezni).
• 2020-tól a korábbi 50% helyett az adóelőleg 80%-ának felajánlásáról lehet rendelkezni a 7,5%-os adójóváírás érdekében.

Általános forgalmi adó

• Az áfa tv. jelenleg mentesíti a számlakibocsátási kötelezettség alól azokat az adózókat, akik a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásokat végeznek.

2020. január 1-jétől azonban az alábbi tevékenységek esetén mégis kell számlát kiállítani:

 a humán-egészségügyi tevékenység (ideértve a természetgyógyászatot is) keretében végztett sérült- vagy betegápolás,
 a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenység keretében nyújtott szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés,
 az ún. „együttműködő közösségek” szolgáltatásai a közös cél elérése érdekében a tagok számára
 a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése,
 a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését

A számlaadási kötelezettség 2020. július 1-jétől az egyéb oktatás körébe tartozó tevékenységekre is vonatkozik:

 OKJ-s és felnőttképzési törvény szerinti oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
 nyelvvizsgáztatás;
 tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.

• 2020. július 1-jétől értékhatártól függetlenül fel kell tüntetni a számlán a beszerző adószámának első 8 számjegyét, ha Magyarországon regisztrált adóalany.
• A számlakibocsátás határideje 2020. január 1-jétől a korábbi 15 napról 8 napra módosul, azaz lerövidül az „észszerű határidő”.
• Az EVA alanyoknak EVA alanyiságuk megszűnésével 2020. január 15-ig rendelkezniük kell, hogy az áfa tv. szerint melyik adózási módot választják. Ha választással nem élnek, az általános szabályok szerint válnak adókötelezetté. Az elmaradt választás bejelentését később pótolni lehet abban az esetben, ha ennek következtében a korábban bevallott fizetendő adó, adóalap vagy levont adó nem módosul.
• Az online számla adatszolgáltatás kibővül:

 2020. július 1-jétől megszűnik a 100.000 Ft-os áfa határ, vagyis minden belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletet jelenteni kell a rendszerben;

 2021. január 1-től tovább bővül az adatszolgáltatási kötelezettség, és kiterjed minden nem adóalany részére kibocsátott számlára (kivéve a más tagállamban teljesített tárértékesítés után az egyablakos rendszerben jelentett számlákat), illetve a közösségi adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlákra is.

• A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfa-visszatérítési lehetőségről külön hírlevélben tájékoztattuk Önöket.

Egyéb adónemek

• A jövedéki adóban egyszerűsödnek az alkoholt is tartalmazó étrend-kiegészítőkre vonatkozó eljárások.
• A helyi iparűzési adó átmeneti szabályai alapján a megszűnő EVA-alanyok még 2019-re tekinthetik az EVA-adóalap 50%-át HIPA-alapnak.
• A KIVA mértéke a mostani 13 százalékról 12 százalékra csökken.
• Az illetéktörvény 90%-os illetékmértékkel sújtja azon spekulációs célú ingatlan- ill. részesedésvásárlásokat, melyek az elmúlt 10 évben belterületbe vont ingatlanokon történő nyereségszerzést célozták, ha a tulajdonos nem tartotta meg az ingatlant legalább 6 évig.

Adóeljárást egyszerűsítő intézkedések

• 2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA).
• Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2020. január 1-jétől a NAV felé is bejelenthető a helyi adókról szóló törvény szerinti telephely címe, ill. az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazott. Ezeket az adatokat a NAV továbbítja a hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóságnak, így azokat nem szükséges az önkormányzati adóhatóság felé külön bejelenteni.

Üdvözlettel:

ABT Treuhand csoport