július 1-jétől az elektronikus kereskedelem uniós rendszere jelentősen átalakul. A legfontosabb változások az alábbi területeken következnek be:

1) Termékértékesítésre is kiterjesztik a korábbi egyablakos szabályokat

2015 óta a távolról nyújtható szolgáltatások (pl. elektronikus szolgáltatások) teljesítési helye nem adóalany vevők (azaz elsősorban magánszemélyek) esetében a vevő letelepedési helye (azaz, ahol a vevő lakhelye vagy székhelye van). Emiatt jelenleg az ilyen szolgálatásokat nyújtó adóalanyoknak - ha más tagállamba irányuló ilyen értékesítéseik a 10.000 EUR-t meghaladják -

a) be kell jelentkezniük az adott tagállamban és ott kell a helyi áfát megfizetniük, vagy

b) a székhelyük szerinti tagállam egyablakos MOSS rendszerén keresztül fizetik meg a célországok áfáját.

Eddig ilyen egyablakos áfa-fizetési lehetőség a távértékesítés keretében eladott termékekre nem volt, hanem minden országban – az adott ország által alkalmazott határérték (Magyarországon 35.000 EUR) felett – be kellett jelentkezni és ott kellett a helyi áfát megfizetni.

2021. július 1-jétől az egyablakos rendszert kiterjesztik a távértékesítőkre is, a határértéket pedig egységesen 10.000 EUR-ban határozzák meg (a távolról nyújtható szolgáltatások értékével összeszámítva).

Ugyanezen rendszeren (OSS) keresztül lehet megfizetni az egyéb, speciális szabályok alapján a célországban teljesülő szolgáltatások helyi áfáját is (pl. szálláshely, rendezvény belépőjegy, egyéb ingatlanhoz kötődő szolgáltatások, fedélzeti fogyasztás esetében) – ezeknél azonban a 10.000 EUR-s határérték nem vehető figyelembe.

2) EU-n kívülről küldött kisértékű küldemények áfa-mentessége megszűnik

A harmadik országokból importált 22 EUR alatti értékű termékek áfa-mentessége megszűnik. 150 EUR érték alatt a vámmentesség megmarad (kivéve alkohol, dohány, parfüm), és lehetőség lesz az importhoz kapcsolódó áfát egy új egyablakos rendszerben (IOSS) teljesíteni.

3) Internetes piacterek lehetnek az áfa-fizetésre kötelezettek

A távértékesítésben közreműködő internetes piacterek szerepe átértékelődik: ezek 2021. júl. 1-jétől ún. vélelmezett értékesítőnek minősülnek, azaz úgy kell tekinteni őket, mint akik

a) az eredeti (elsődleges) értékesítőtől beszerezték a terméket, majd

b) a végső vevő felé továbbértékesítették azt.

Emiatt az említett ügyleteket terhelő áfával is nekik kell elszámolniuk.

A fenti témakörök a gyakorlatban szorosan összekapcsolódhatnak, ezért a lehetőségeket és a szükséges teendőket csak konkrét tevékenységtől függően (értékesítő és piactér helye, státusza, termék értéke, termékmozgás iránya stb. alapján) lehet pontosan meghatározni.

Az alábbi alapelveket mindenesetre rögzíteni lehet:

Közvetlen értékesítés (piactér nélkül)

Közvetlen értékesítés esetén az elsődleges értékesítő gondoskodik az esetleges import áfa és az értékesítést terhelő áfa rendezéséről.

Ha a termék EU-n kívülről érkezik,

• az IOSS rendszerbe történő bejelentkezés esetén (melyre 150 EUR-t meg nem haladó értékű küldemények esetén van lehetőség) az import áfa-mentesnek minősül, csupán az értékesítést terhelő fizetendő áfát kell rendezni;
• az IOSS rendszeren kívül az EU-ba történő beérkezéskor vámkezelés szükséges. Ez 150 EUR alatt egyszerűsített formában az ún. „különös szabályozás” (special arrangement) keretében történhet, ha a címzett tagállamában kerül sor a vámeljárásra (ilyet jellemzően a posták, gyorsposták fognak alkalmazni külön megállapodás alapján).

Ha a termék EU-n belülről érkezik a címzetthez,

• az OSS rendszer keretében beadott közös (hazai) áfa-bevallásban rendezhető az adott célország szerinti értékesítés áfája, vagy
• az OSS rendszeren kívül a célországokban külön-külön regisztrálni kell, és az adott tagállami áfa-bevallásban lehet az áfát rendezni.

Piactéren keresztül történő értékesítés

A piactér vélelmezett értékesítő lesz, ha

• a terméket EU-n kívülről adják fel a címzett részére, és értéke 150 EUR-nál kisebb (mindegy, hogy az elsődleges értékesítő EU-s vagy EU-n kívüli), vagy
• a terméket EU-n belülről adják fel a címzett részére, de az elsődleges értékesítő EU-n kívüli.

Ezekben az esetekben az elsődleges értékesítő és a piactér között egy B2B értékesítés történik, és a piactérnek kell az értékesítés áfáját az IOSS/OSS rendszeren keresztül vagy azon kívül (az egyes célországi regisztrációk útján) teljesíteni.

Számlázás

Abban az esetben, ha az OSS vagy IOSS rendszeren keresztül történik az értékesítés, az uniós szabályozás nem ír elő számlázási kötelezettséget, az egyes tagállamok azonban kötelezhetik az értékesítőket a saját szabályaik szerinti számlák kiállítására. OSS és IOSS rendszeren kívüli értékesítés esetén továbbra is a célországi számlázási szabályoknak kell megfelelni.

A piactereknek a rajtuk keresztül bonyolított ügyletekről részletes – kb. egy kibővített számla adattartalmával megegyező – nyilvántartást kell vezetniük, melyet az ügyletet követő 10. év végéig meg kell őrizniük.

A változások hatása

Az új szabályok legfőbb célja egyrészt az eddig import-áfa mentesen áramló jelentős volumenű termékforgalom áfa-rendszerbe történő „beterelése” volt – ezt valószínűleg az új rendszer teljesíteni is fogja. A másik cél, az adminisztráció egyszerűsítése azonban csak részben látszik megvalósulni: a tagállami regisztrációk sok esetben valóban szükségtelenné válnak, amivel komoly költséget lehet megtakarítani, azonban a termékforgalom irányától, a piacterek szerepétől függő sokféle megoldási lehetőség vizsgálata jelentős fejtörést okozhat új értékesítéséi konstrukciók kialakítása során a piaci szereplőknek és tanácsadóiknak egyaránt.

Magyarország az átlagosnál szigorúbb számlázási szabályai miatt valószínűleg nem lesz kedvelt célpont az OSS/IOSS rendszerbe történő bejelentkezéshez külföldi cégek, piacterek számára. A nemzetközi e-kereskedelemben részt vevő magyar cégeknek azonban érdemes tájékozódniuk az új rendszer adta lehetőségekről - munkatársaink ebben szívesen nyújtanak segítséget.