Korábbi bejegyzésünkben összefoglaltuk a mulasztási bírsággal kapcsolatos szabályokat. Az alábbiakban az adóbírság kivetésének szabályait mutatjuk be.

Elsőként szükségét érezzük, hogy az adóhiány és az adókülönbözet közötti fogalombeli eltérést tisztázzuk. Adókülönbözet a ténylegesen befizetett és jogszabály alapján fizetendő kötelezettségek különbsége, ideértve a visszaigényléseket is. Az adóhiány pedig az adózó terhére megállapított adókülönbözet, ha a kötelezettséget esedékességig nem fizették meg.

Adóbírság

Ha adóhiányt állapít meg az adóhatóság, akkor egyrészt meg kell fizetni a hiányzó adókülönbözetet, másrészt adóbírság kiszabására is sor kerülhet. Az adóbírság alapja általános esetben az adóhiány 50 százaléka. Néhány kirívó esetben ennél jóval súlyosabb szankcióval találkozunk, így az adóbírság az adóhiány 200 százaléka, ha az adóhiány

• bevétel eltitkolásával,
• vagy hamis bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartások előállításával,
• vagy ezek meghamisításával kapcsolatban merült fel.

Az adóhiányt csökkenti az adószámlán kimutatott túlfizetés, de kizárólag akkor, ha ez az összeg a vizsgált adókötelezettség eredeti esedékességétől folyamatosan, legalább az ellenőrzés megkezdésének napjáig fennáll.

Az adóhiányra továbbá hatással van az adózó besorolása:

• Megbízható adózók esetében az adóbírság alapja az adóhiány 25 százaléka (illetve a 200 százalékos alapra okot adó esetekben 100 százalék).
• Kockázatos adózók esetében az adóbírság alapja az adóhiány 65 százaléka (illetve a 200 százalék helyett 260 százalék). Kockázatos adózó esetén az adóbírság kiszabását az adóhatóság nem mérlegelheti, ezt kötelezően meg kell állapítani.

Az adóhiányra a fenti mértékek irányadók, azonban a körülmények mérlegelése után ennél alacsonyabb összeget is megállapíthat az adóhatóság. Adóbírság megállapításánál az adózó javára értékelhető körülményként azonban nem veszik figyelembe az olyan kötelezettségek szabályszerű teljesítését, melyek alapvetően is elvárhatóak lennének. Így például nem mérsékli az adóbírságot, ha egyébként a bevallási, befizetési kötelezettség határidőre teljesült.

Az adózó javára az adóhatóság bírságolási gyakorlati útmutatója szerint az alábbi körülmények érékelhetők:

• az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik
• az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva,
• új jogszabályi változáshoz kapcsolódó helytelen magatartás okozza a mulasztást,
• korábbi ellenőrzés vizsgálta az adott kérdéskört, de az adózó gyakorlatát nem kifogásolta,
• a kiutalás előtti ellenőrzések esetében amennyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a kiutalásra
• a tevékenység egyszerű jellege (pl. kisipari tevékenység)

Feltételes adóbírság kedvezménye

Nem régóta bevezetett lehetőség, hogy csak a megállapított adóbírság 50 százalékát kell megfizetni, ha az adózó elfogadja az elsőfokú határozat megállapításait és lemond fellebbezési jogáról. Ekkor azonban a határozatban kitűzött esedékességig az is meg kell fizetni.

Késedelemi pótlék

Adóhiány esetén egyrészt a hiányzó adókülönbözetet, továbbá a kötelezettség eredeti esedékességétől kezdődően számított késedelmi pótlékot is meg kell fizetni, melyet határozat esetén az adóhatóság automatikusan előír az adófolyószámlán. A késedelmi pótlék mértékét alapesetben csökkenti a túlfizetés, azonban adóhiánynál ez a könnyítés nem .

Könnyedén előállhat tehát olyan eset, amikor ugyan túlfizetésünk van az adófolyószámla alapján – mely az adókülönbözetnél nagyobb – mégis adóhiányt állapít meg az adóhatóság, tekintettel arra, hogy a túlfizetés nem állt fenn folyamatosan az esedékesség időpontjától kezdődően. Ugyanez az összeg azonban nem számít bele a késedelmi pótlék alapba.