[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Tartalomjegyzék

• Személyi jövedelemadó
• Általános forgalmi adó
• Kisvállalati adó
• Reklámadó
• Társasági adó
• Jövedéki adó
• Kiskereskedelmi adó
• Globális minimumadó és társaságiadó-információkat tartalmazó (CbC) jelentés
• Gépjárműadó és cégautóadó
• Számviteli értékhatárok
• Pénzügyi tranzakciós illeték
• Helyi adók
• Szociális hozzájárulási adó
• Környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj  
• Adóeljárás, 2024. év közben megemelt mulasztási bírság

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Az Országgyűlés 2024. november 26-án elfogadta a 2025. évre vonatkozó adóváltozásokat, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

1.    Személyi jövedelemadó

Családi kedvezmény emelése két lépcsőben

Az eltartottak után igénybe vehető családi adóalap-kedvezmény 2025. július 1-jétől a másfélszeresére, 2026. január 1-jétől pedig a jelenlegi összeg duplájára emelkedik.

Az adókedvezmény mértéke az alábbiak szerint alakul havonta, eltartott személyenként:

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy kedvezményezett eltartott után a jelenleg járó 66 670 Ft-tal emelt adóalap-kedvezményről 100 000 Ft-tal növelt (2025.07.01.-től), ill. 133 340 Ft-tal növelt (2026.01.01.-től) adóalap-kedvezmény vehető majd igénybe.

Adómentesen apportálható szellemi termék

A szellemi terméket megalkotó magánszemély – mint eredeti jogosult – által gazdasági társaság alapításához nyújtott nem vagyoni hozzájárulása létesítő okiratban megállapított értéke adómentes lesz.

Az új szabály bevezetésével a szellemi termék fogalmát is megállapítja a jogszabály: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.

Lakhatási támogatás mint új béren kívüli juttatás 28%-os kifizetői adómértékkel

Jövőre a munkáltató – egész évben fennálló munkaviszony esetén – évente 1 800 ezer Ft támogatást nyújthat a 35. év alatti munkavállalóknak béren kívüli juttatásként

• lakásbérleti szerződés vagy
• lakáscélú hitelszerződés alapján.

Az adóévi juttatással kapcsolatban a munkáltatókat adatszolgáltatási kötelezettség terheli: az érintett ingatlanokat és a támogatás célját be kell jelenteniük az adóhatóságnak a következő év január 31.-ig.

Az évi 1 800 ezer Ft-ot meghaladó rész után a munkáltató az egyes meghatározott juttatás utáni közterhet (33,04%) fizeti meg a jogszabály szerint támogatásra jogosult munkavállaló esetén. A jogosulatlanul igénybe vett lakhatási támogatás esetén a munkavállalót 50%-os különbözeti bírság terheli.

A SZÉP Kártya alkalmazási körének bővítése

A jövőben a munkavállalók SZÉP Kártyájára utalt összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz. Ezt az összeget a SZÉP kártyán 2025. január 1-jén lévő egyenleg és a felhasználásig arra átutalt munkáltatói juttatás alapján kell majd kiszámolni.

Az Aktív Magyarok elnevezésű új SZÉP kártya alszámlára utalt évi maximum 120 ezer Ft pedig a külön kormányrendeletben meghatározott aktív életmód elősegítésére, sportolásra fordítható.

A SZÉP kártya két alszámlájával együtt számolva az éves keretösszeg így 450 ezer Ft-ról 570 ezer Ft-ra emelkedik, amely esetén a munkáltatót a béren kívüli juttatások után fizetendő 28%-os mértékű adó terheli. Az éves keretösszeget meghaladó juttatás esetén változatlanul 33,04%-os munkáltatói közteher mértéke. 

Új adómentes juttatások magánszemélyek számára

A sportrendezvényre, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet és a könyvtári beiratkozási díj mellett jövőre az állatkerti belépőjegy is adómentesen adható a havi minimálbér mértékéig.[1]

A peres eljárásban, bíróság által megállapított sérelemdíj összege, továbbá a vendég által a felszolgálónak nem csak készpénzben, hanem a kártyával, átutalással fizetett borravaló is adómentes lesz 2025-ben, ha a vendéglátó üzlet nyilvántartása szerint az a felszolgáló munkavállalót illeti.

Jövőre a munkáltató adómentesen hozzájárulhat a munkavállaló diákhitelének törlesztéséhez, visszafizetéséhez.

Az önkéntes nyugdíjpénztárban lévő megtakarítások pedig 2025. december 31-éig lakáscélra is felhasználhatók lesznek az önkéntes pénztárakról szóló külön törvényben meghatározott feltételekkel (pl. saját, házastárs, gyermek lakására, a 2024. szeptember 30-án fennálló egyenleg erejéig, stb.).

A 2025-ben magánszemélyeknek adható támogatások szabályairól külön hírlevelünkben olvashatnak részletesen.

[1] 2025. évben 290 800 Ft/hó

Rövid távú lakáskiadás (Airbnb) Budapesten

A tételes átalányadót választó fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek a jelenleg szobánként 38 400 Ft helyett 150 ezer Ft éves adót kötelesek jövőre fizetni, ha az ingatlan a fővárosban ill. olyan településen található, ahol a megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Ezen települések listáját az adóhatóság minden év elején közzéteszi a honlapján. A turizmusfejlesztési hozzájárulás a beszedett díj 4%-a marad.

2.    Általános forgalmi adó

Az áfa alap utólagos csökkentése lehetséges lesz – a szerződésben vállalt pénzvisszatérítési kötelezettség mellett – a jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségek esetében is.

A szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott árengedmények kapcsán a nyugtás vásárlások esetén – 2024. évre visszamenőleg is – lehet alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, amennyiben az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert a jogszabály lehetőséget adott számla nélküli értékesítésre (pl. magánszemély vevő esetén). 2025. júliust követően legalább e-nyugtával kell majd alátámasztani a vásárlóknak adott pénzvisszatérítést.

A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyetek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik.

Új lakóingatlanok értékesítése

2026 végéig továbbra is kedvezményes, ötszázalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az újépítésű lakóingatlanokat. Az új szabály az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve – az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Az e-nyugta bevezetését a jogalkotó elhalasztotta 2025. július 1-jére.

Szigorúbb szabályok a közvetett vámjogi képviseletnél

Az adólevonási jog engedményezésére vonatkozó szabályok jelentősen változnak, a jogszabály ugyanis szigorítja a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételeit, valamint a közvetett vámjogi képviselőnek a rá engedményezett adólevonási jog gyakorlásának a feltételeit.

Az importáló – az eddigi feltételek teljesítése mellett – csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha

• havi bevallásra kötelezett és
• nem minősül kockázatos adózónak
• abban az esetben, ha az importáló nem minősül megbízható adózónak, akkor az engedményezés további feltétele, hogy a közvetett vámjogi képviselőnek partnerellenőrzést kell lefolytatnia, amelynek eredménye alapján nem merülhet fel adókockázat, és a partnerellenőrzés eredményéről adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

Továbbá a közvetett vámjogi képviselő is csak abban az esetben gyakorolhatja a rá engedményezett adólevonási jogot, ha – az eddigi feltételek teljesítése mellett – az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel is rendelkezik.

Az adóhatóság a közvetett vámjogi képviselő kérelmére igazolja a fenti feltételek fennállására vonatkozó és a partnerellenőrzésre vonatkozó adatok megismerését, ha ehhez az importáló a kérelemhez csatolt írásbeli nyilatkozatában előzetesen hozzájárul.

A közvetett vámjogi képviselő abban a bevallásában, amelyben az engedményezett adólevonási jogot gyakorolja, importonként nyilatkozni köteles

• a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat számáról
• az importáló adószámáról
• az adó alapjáról
• az adó összegéről.

A partnerellenőrzést a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötését megelőzően és ezt követően – ha több importálás történik, havi rendszerességgel – a hónap utolsó napjáig kell elvégezni.

A partnerellenőrzés elvégzésének tényéről és eredményéről a közvetett vámjogi képviselő haladéktalanul, de legkésőbb a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötéséig és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

Ha az importáló rendelkezik import áfa önadózási engedéllyel, akkor a jövőbe is a még jelenleg hatályos feltételek teljesítése esetén a közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását.

Uniós alanyi adómentesség mint új választási lehetőség kisvállalkozások számára

A közösségi adóharmonizáció egy újabb lépéseként 2025-től választható az unió valamennyi tagállamára vonatkozó, ún. határon átnyúló alanyi adómentesség, ha az uniós szintű éves bevétel nem haladja meg a 100 ezer eurót (angol elnevezése alapján SME-rendszer, cross-border exemption).

Eszerint a valamely tagállamban telephellyel vagy székhellyel rendelkező adóalany bejelentheti az őt nyilvántartó adóhatóságnak, mely tagállamokban kívánja alkalmazni az alanyi adómentességet, feltéve, ha az adott tagállam(ok)ban érvényes bevételi értékhatárt nem haladja meg sem az előző évben, sem a tárgyévben. A tagállami értékhatárok az alábbi linken találhatók:

https://sme-vat-rules.ec.europa.eu/index_en

A nyilvántartó adóhatóság EX utótagú adóazonosító számot állapít meg az adóalany részére, így az érintett tagállamokban nem kell adóbevallást benyújtani, de a nyilvántartó adóhatóságnak negyedévente adatot kell szolgáltatni

• az adott naptári negyedévben belföldön teljesítetttagállami árbevételről, és
• az adott naptári negyedévben a Közösség más tagállamaiban teljesítetttagállami árbevételről, tagállamonkénti bontásban

Az átmeneti rendelkezés értelmében azoknak a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező adóalanyoknak, akik 2025. január 1-jétől belföldön alanyi adómentességet kívánnak alkalmazni, szándékukat az SME-NY jelű nyilatkozat benyújtásával 2024. december 31-ig kell bejelenteniük a NAV-nak, és 2025. január 15-ig adatot kell szolgáltatniuk a 2024 évi uniós árbevételükről az SME-ADAT jelű nyomtatványon.

3.    Kisvállalati adó

Jövőre nem szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság, ha a vállalkozás könyv szerinti értéken történő egyesüléssel, szétválással érintett, és ezen adózó az átalakulás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választja az adóalanyiságot. 

4.    Reklámadó

A képviselők meghosszabbították a reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztését, így tehát az adó mértéke 2025. december 31-éig az adóalap 0 százaléka.

5.    Társasági adó

A módosítás alapján a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak minősül látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, összesen legfeljebb a juttató adóévi árbevétele 1 százalékát meg nem haladó értékig.

Feltételek:

• a támogatott sportszervezet adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százalékát sporttevékenységből érje el.
• a juttatásra nem a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja vagy a 22/C § (1) –(1a) bekezdése alapján került sor.
• a juttató rendelkezik a sportszervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét, valamint a sportszervezet nyilatkozatát az árbevételre vonatkozó feltétel teljesítéséről.

6.    Jövedéki adó

A jövedéki termékek esetében az adómértékek évenként valorizálásra kerülnek az előző adó év júliusi fogyasztói árindexének mértékével.

7.    Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adó alanya a platformon (online piactereken) keresztül értékesített termékek esetében a platformüzemeltető. Adófizetésre kötelezettként tekintendő nem csak a belföldi, hanem a külföldi platformüzemeltető is, a belföldi kiskereskedelmi tevékenység tekintetében. A platformüzemeltetőnek tevékenységét az adóalanyiság létrejöttét követő 15. napon belül be kell jelentenie.

A platform segítségével értékesítő kiskereskedő adóalany a platformon keresztüli belföldi értékesítés összegét a saját adóalapjából levonhatja. Azonban, ha a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adóhatóság kötelezi a platform segítségével értékesítő kiskereskedőt a rá jutó adó megfizetésére.

8.    Globális minimumadó és társaságiadó-információkat tartalmazó (CbC) jelentés

A jogszabályváltozás a belföldi kiegészítő adó tekintetében adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettséget ír elő, amelyet a magyarországi csoporttagoknak legkésőbb az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig (normál üzleti éveseknek először 2025. november 20-ig) kell teljesíteni.

Az év végéhez közelítve említjük, hogy a globális minimumadó törvény hatálya alá tartozó, naptári évvel megegyező üzleti évet záró adózóknak 2024. december 31-ig bejelentést kell teljesíteniük az adóhatóság részére. 

Az üzleti év végéig benyújtandó bejelentő lap tartalmazza

• a csoporttagok azonosító adatait és minősítésüket,
• a vállalatcsoportra vonatkozó adatokat,
• a belföldi csoporttagok számát
• a bejelentést tevő csoporttag nevét és adószámát,
• a bejelentést tevő nyilatkozatát a minősítéséről, vagyis arról, hogy csoporttagként, vagy végső anyavállalatként teszi-e a bejelentést
• a csoporttag milyen típusú kiegészítő adót fog fizetni (QDMTT, IIR, UTPR, vagy egyik sem, ha még nem ismert)

Jelenleg a GLOBE bejelentésről szóló nyomtatvány az adóhatóság honlapján érhető el magyar és angol nyelvű kitöltési útmutatóval.

Ugyanezen kötelezetti körnek pedig a 2024. évre vonatkozó CbC (társaságiadó-információkat tartalmazó) jelentésre vonatkozó bejelentést is teljesíteniük kell a 24T201T nyomtatványon 2024.12.31-ig naptári évvel megegyező üzleti év esetén.

A CbCR bejelentésben a következő adatokat kell feltüntetni:

• a multinacionális vállalatcsoport elnevezését
• a cégcsoport üzleti évét (a későbbi adatszolgáltatás időszakát),
• a CbCR-t készítő tagvállalatot,
• valamint annak adóügyi illetőségét

9.    Gépjárműadó és cégautóadó

A gépjárműadó és a cégautóadó esetében is inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A cégautóadóban 2026. évtől kezdődik a valorizáció, a gépjárműadóban már 2025-től.

A cégautóadó havi mértéke 2025-ben az alábbiak szerint alakul (20%-os növekedés):

10.    Számviteli értékhatárok

A könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételre vonatkozó értékhatára a duplájára, vagyis 600 millió forintra nő, az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel azonban változatlan marad.

Emellett az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai is változnak: a mérlegfőösszeg értékhatár 1,2 milliárd forintról 2 milliárd forintra, az éves árbevétel értékhatár pedig 2,4 milliárd forintról 4 milliárd forintra nő.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének értékhatárai tekintetében a mérlegfőösszeg 6 milliárd forintos jelenlegi értékhatára 10 milliárd forintra, az éves nettó árbevétel 12 milliárd forintos értékhatára pedig 20 milliárd forintra emelkedik. A 250 fős létszám változatlan marad.

11.    Pénzügyi tranzakciós illeték

Az extraprofit adókról szóló kormányrendeletben szabályozott kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték szabályai tartós jelleggel átkerülnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénybe. A részleteket külön cikkünkben foglaltuk össze.

12.    Helyi adók

A műemléki épületekkel kapcsolatosan építményadó-mentesség kerül bevezetésre, amelynek értelmében a helyi emléknek vagy nemzeti emléknek minősülő műemléki védelem alatt álló épület adómentes a szerzés évében és az azt követő három évben. 

13.    Szociális hozzájárulási adó

A jogszabályváltozás a saját munkavállalók képzése esetén a munkáltató által elérhető szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap időtartamban maximalizálja. További szigorítás, hogy a kedvezmény igénybevétele a munkavállaló sikeres szakmai vizsgájához kötött.

14.    Környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj

A jogszabályváltozás alapján 2025-től megszűnik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség az egyaránt a termékdíj szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában. Jelenleg még a két kötelezettség párhuzamosan érvényesül, először az EPR kötelezettséget kell meghatározni, amelynek összegét le lehet vonni a termékdíj-kötelezettségből. Mivel azonban az EPR díj az esetek döntő részében magasabb, mint a termékdíj, a termékdíj-kötelezettség ezekben az esetekben gyakorlatilag nulla.

Ennek megfelelően megszűnik a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettség (így a bevallási és nyilvántartási kötelezettség) a csomagolás / csomagolószerek, az elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, akkumulátorok, reklámhordozó papír és irodai papír vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a termékdíj nem szűnik meg teljesen, csupán az alkalmazhatósága szűkül le a nem EPR-köteles termékekre.

15.    Adóeljárás, 2024. év közben megemelt mulasztási bírság

A módosítás szerint az eddigi ellenőrzési és támogató eljárások mellett egy új típusú, úgynevezett adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet az adóhatóság. Ez az esetleges adateltérések gyors és hatékony tisztázását szolgálja, akkor indul, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás adatai és az adóhatóság adatai nem fedik egymást.

A törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az adózó az adóhatóság által kiszabott üzletlezárás szankciót bírság megfizetésével megválthassa. Garanciális okokból erre csak akkor van lehetőség, ha adózó egyúttal lemond a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig az üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti.

A jogszabályváltozás értelmében az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti a nyilvántartásban szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát. Ebben az esetben a jogkövetési vizsgálat határideje az általános szabályoktól elérően 60 nap.

A 2024. augusztus elsejétől megemelt mulasztási bírság mértékéről korábbi bejegyzésünkben számoltunk be.

***

Bízunk benne, hogy hírlevelünk segítséget nyújt a módosított adózási szabályok értelmezésében és alkalmazásában. Kérdések esetén szívesen állunk rendelkezésükre.

Kapcsolatfelvétel adószakértővel

Üdvözlettel:

ABT Treuhand csoport