[vc_row][vc_column][vc_column_text]Jár-e iparűzési adó a home office önkormányzatának?

A vírushelyzet a gazdasági szereplők életét jelentősen megváltoztatta. Cégeknek és magánszemélyeknek napról napra szembesülniük kell olyan új szabályokkal, amelyeket a jogalkotó a vírus terjedésének megelőzése, vagy a kialakult vírushelyzet kezelése érdekében vezet be, de sokszor okoz fejtörést az is, hogy régóta meglévő és ismert szabályokat miként kell értelmezni a rendkívüli helyzetben.

Kétrészes blogunkban olyan adózási problémákat tekintünk át, melyeket a kialakult helyzet új megvilágításba helyezhet. Az első részben a home office témakörét járjuk körül az iparűzési adó tükrében, blogunk második részében pedig egy hasonló helyzet határon átívelő adózási hatásait kutatjuk majd.

Telephely-e a home office iparűzési adó szempontból?

Tegyük fel, hogy egy tanácsadó iroda a veszélyhelyzetre tekintettel otthoni munkavégzést rendel el.

Meredeknek tűnő, de talán életszerű kérdés, hogy keletkezhet-e emiatt a munkáltatónak a dolgozók tényleges munkavégzési helyén iparűzési adó kötelezettsége? (Nyilván ez abban az esetben érdekes, ha a munkáltató irodája és a dolgozói home office-ok különböző településen találhatók.)

A helyi adókról szóló törvény (Hatv.) szerint a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Telephelynek tekinti a Hatv. az adóalany olyan állandó üzleti létesítményét (ingatlanát) – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen (többek között…) az irodát (angolul: „office”).

Az iparűzési adóval kapcsolatos – minisztériumi véleményeken alapuló – szakmai hiedelmek szerint hármas feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy adott ingatlan iparűzési szempontból telephelynek minősüljön:

• a tevékenység iparűzési jellegű legyen (vagyis nyereség- ill. jövedelemszerzésre irányuljon),
• a tevékenységet egy ingatlanban, ingatlanon, vagy az ingatlanból kiindulva végezzék,
• a tevékenységet végző bármilyen jogcímen jogosult legyen az adott ingatlan használatára.

Nehéz lenne vitatkozni azzal, hogy a cég számára közvetlen bevételt eredményező tevékenység esetén a home office ezeknek a feltételeknek megfelel, ugyanakkor a kérdést más szabályok fényében vizsgálva túl nagy fogalmi káoszt tapasztalunk ahhoz, hogy higgyünk abban, hogy a munkáltatónak be kell jelentkeznie a home office-ok önkormányzatainál.

Mit szólnak ehhez a munkajogi és cégjogi szabályok?

A munkajogi szabályok csak a távmunka fogalmát ismerik. Ez nem feltétlenül azonos halmaz a home office-szal, bár a home office-ban végzett munkák nagy részére igaz, hogy számítástechnikai eszközzel rendszeresen végzik őket, és a munkavégzés eredményét elektronikusan továbbítják. A távmunkának viszont további feltétele, hogy „a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen” folyjon a munkavégzés (a telephely fogalmát sajnos a Munka Törvénykönyve nem definiálja). Mindebből az következne, hogy a home office-ban végzett tevékenység nem tekinthető távmunkának, ha miatta telephely keletkezik, vagy ha távmunka zajlik a home office-ban, akkor a home office nem minősülhet telephelynek – attól függ, melyik fogalmat tekintjük erősebbnek.

A zavart tovább növeli, hogy a cégeljárási szabályok szerint a telephely a tevékenység gyakorlásának olyan létesítő okiratba foglalt, tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, mely a székhelytől eltérő helyen található. Ez csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában áll, vagy amelynek használatára a cég (bármilyen jogcímen) jogosult. Vajon „használja-e” a cég a munkavállaló lakását, ha úgy állapodott meg vele, hogy a cég nevében az ügyfelek felé számlázott tevékenységek ott történnek?

Várjuk-e az önkormányzati adószedőt?

Abban a nem túl valószínű esetben, ha a cég a tartós home office-t telephelyként bejegyezteti, semmi sem menti meg attól, hogy iparűzési adóalapot allokáljon a home office településére.

Ha viszont ezt nem teszi meg, mindaddig elkerülheti az iparűzésiadó-bejelentési és bevallási kötelezettséget a home office szerinti önkormányzatnál, amíg a szemfüles önkormányzat meg nem neszeli, hogy a településen intenzív iparűzési tevékenység folyik. (Vajon ennek a kattintásvadász blognak az írása annak minősül?!)

A gyakorlatban van arra példa, hogy sajtóhírek alapján egy adott önkormányzat területén folyó projektben átmenetileg részt vevő „vidéki” céget az önkormányzat iparűzésiadó-bejelentkezésre szólítson fel, így elvileg az sem zárható ki, hogy egy nagyobb elővárosi önkormányzat megkeresi a területén magas hozzáadott értékű szellemi tevékenységet végző, több mint fél éve otthon ragadt irodisták munkáltatóit, hátha csurran-cseppen párezer forint iparűzési adó a kasszába.

Hogy ezt jogosan tenné-e, azon a fentiek alapján hosszasan el lehet vitatkozni. Miként arról is, hogyan szerezhet jogszerűen tudomást a home office falai között egyetlen számítógéppel tartósan és rendszeresen zajló iparűzési tevékenységről…

Folytatás következik…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]