Elmélkedések home office-ban a home office adójogi természetéről – 2. rész
2020. szeptember 09.

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Jár-e társasági adó és SZJA a home office országának?

A vírushelyzet a gazdasági szereplők életét jelentősen megváltoztatta. Cégeknek és magánszemélyeknek napról napra szembesülniük kell olyan új szabályokkal, amelyeket a jogalkotó a vírus terjedésének megelőzése, vagy a kialakult vírushelyzet kezelése érdekében vezet be, de sokszor okoz fejtörést az is, hogy régóta meglévő és ismert szabályokat miként kell értelmezni a rendkívüli helyzetben.

Kétrészes blogunk második részében nemzetközi vetületben vizsgáljuk a home office kérdését.

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk – a magánszemély az SZJA fogságában

Ha egy külföldi társaság egyébként külföldön dolgozó alkalmazottja (akár munkaügyből adódóan, akár privát céllal) átmenetileg Magyarországon tartózkodik, és a határok lezárása miatt nem tud visszamenni, az kihatással lehet az általa szerzett jövedelem adókötelezettségére.

Amennyiben tevékenységét távmunkában Magyarországról tovább folytatja, és itteni tartózkodása a 183 napot meghaladja, az erre tekintettel kapott jövedelme a kettős adózási egyezmények alapján Magyarországon lesz adóköteles (feltételezzük, hogy egyezményes országbeli cégről van szó).

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló részére magyar adókártyát kell igényelni, és az SZJA-előlegfizetési ill. bevallási kötelezettséget a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.

Kapj el, ha tudsz – a cég a társasági adó hálójában

A Magyarországon végzett tevékenység nem csak a magánszemély jövedelmének adókötelezettsége, hanem a külföldi munkáltató tevékenysége szempontjából is felvet kérdéseket.

Ha ugyanis az egyezmény szabályai szerint Magyarországon telephely keletkezik, a telephelynek betudható nyereség Magyarországon társaságiadó-kötelessé válik. (A „telephely” kifejezés az egyezmények alkalmazásában is magában foglalja az irodát.)

A home office megítélése szempontjából egyrészt az egyezmények további részletszabályait, másrészt az OECD modellegyezmény kommentárját lehet segítségül hívni. A fontosabb rendezőelvek az alábbiak:

Természetesen ugyanezek a kérdések fordított esetben – tehát magyar cég külföldön maradt munkavállalója estén – is felmerülhetnek.

Ki nevet a végén?

Mivel a nemzetközi szabályok alapvetően nem tesznek különbséget a normál üzletmenet keretében vagy kényszerűségből létesült home office-ok ill. telephelyek között, ezért csupán a vírushelyzetre hivatkozással sajnos nem lehet a témát az asztalról lesöpörni, ha már kialakult egy ilyen váratlan és kellemetlen helyzet.

Abban viszont tudunk segíteni, hogy az adókötelezettségek megállapítása és rendezése a lehető legkevesebb kockázatot és adminisztrációt jelentse az érintett cégek és munkavállalóik számára.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel.