Öröklés esetén, a hagyatéki eljárás során sok esetben az örökösök kárára állapítják meg az ingatlanok, üzletrészek és értékpapírok hagyatéki értékét. Ez mindaddig nem jelent gondot, ameddig az örökséget az örökösök nem kívánják értékesíteni. Amennyiben azonban értékesítésre kerül sor, úgy nem mindegy, hogy mi volt az örökség hagyatéki leltár szerinti értéke, ugyanis az efölötti érték után merülhet majd fel az adófizetési kötelezettség.

A hagyatéki leltározás, hagyatéki érték megállapítása

Belföldön fekvő ingatlan és belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló tagi részesedés (üzletrész, értékpapír) öröklése esetén kötelező a hagyaték leltározása. A leltározást az önkormányzat jegyzője vagy a közjegyző végzi.

A hagyatéki leltárba felvett ingatlan értékét az illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg az általa kiállított adó- és értékbizonyítványban. Ha az örökösök vitatják az adó- és értékbizonyítványba felvett forgalmi értéket, úgy fellebbezéssel élhetnek. Az egyenesági örkösöknek – örökösödési illeték híján – érdemes minél magasabb forgalmi értéket megjelölni szerzési értékként.

Üzletrész és értékpapír hagyatéki leltárba történő felvételekor az öröklésben érdekelt személyek nyilatkozatban megjelölhetik a vagyontárgy általuk becsült aktuális értékét. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne a részesedés névértékét, szerzési értékét, hanem az aktuális piaci értékét jelöljék meg az örökösök hagyatéki értékként. Üzletrészek, értékpapírok esetén ugyanis jelentősen eltérhet az aktuális érték a szerzési, vagy névértéktől. Ha alacsony értéken kerülnek az üzletrészek, értékpapírok a hagyatéki leltárba, úgy a későbbiekben jelentős többlet adót kell az értékesítésük után fizetni.

Amennyiben az örökösök nem tudják ezt az értéket megállapítani, úgy nagyon kifizetődő, ha szakértői értékbecslést kérnek ezzel kapcsolatban.

Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel

Az örökség értékesítése után fizetendő személyi jövedelemadó

Az adótörvény külön szabályozza az ingatlan, illetve az üzletrész mint értékpapír átruházásából származó jövedelem és adó megállapítását. A legfontosabb különbség, hogy az örökölt ingatlan értékesítése az örökléstől számított 5. évtől adómentes, míg az örökölt üzletrész eladására vonatkozóan nincs ilyen időbeli korlátozás, az mindvégig adóköteles marad.

Örökölt ingatlan értékesítése utáni adókötelezettség

Ingatlan értékesítése esetén a hagyatéki leltárban szereplő összeget (tulajdonostársak esetén a magánszemélyre jutó hányadot) és az ezzel összefüggő más kiadásokat, értéknövelő beruházásokat és egyéb igazolt kiadásokat lehet levonni az eladási árból.

A felmerült költségeket (értéknövelő beruházásokat, felújítást, stb.) számlával, szerződéssel vagy egyéb okirattal kell igazolni.

A bevételből levonva a fent említett, igazolt költségeket megkapjuk a „számított összeget”, amely tovább csökkenthető attól függően, hány év telt el az örökség megnyíltát követően.

A számított összeg

• 100%-a a jövedelemadó alapja, ha az eladás az örökség megnyíltának évében vagy az azt követő évben történt,
• 90%-a az adó alapja, ha az értékesítés a szerzést követő 2. évben történt,
• 60%-a ha a szerzést követő 3. évben,
• 30%-a ha a 4. évben,

és végül adómentes a szerzést követő 5. évben történő ingatlan értékesítés.

Az így megállapított jövedelem lesz a 15%-os személyi jövedelemadó alapja.

Öröklés esetén az örökség megnyíltának, tehát az örökhagyó halálának napját kell az ingatlan szerzési időpontjának tekinteni.

Az ingatlan értékesítésből származó bevétel megszerzésének, tehát az adókötelezettség keletkezésének időpontja pedig az a nap, amikor az adásvételi szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják.

Örökölt üzletrész értékesítése utáni adókötelezettség

Amennyiben az örökösök a megörökölt üzletrészt értékesíteni kívánják, úgy a hagyatéki leltár szerinti érték és az értékesítési ár közötti különbözet képezi majd a 15%-os adóalapot.

​Az üzletrész szerzési (öröklési) időpontjának nincs jelentősége az adóalap, ill. a személyi jövedelemadó megállapításakor, de a szerzési értéknek annál nagyobb a szerepe, hiszen az levonható a bevételből.

A bevételből levonható továbbá

• a szerzéshez kapcsolódó járulékos költség, illeték
• az üzletrész tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás.

Az így megállapított jövedelem lesz a 15%-os személyi jövedelemadó alapja, amelyet az adóbevallás benyújtásával egyidőben, az adóévet követő év május 20-ig kell megfizetni.

Miben tudunk segíteni?

Munkatársaink az örökölt üzletrész piaci értékének megállapításában, valamint a személyi jövedelemadó helyes megállapításában, bevallásában tudnak Önnek segíteni. 

Szolgáltatásaink

• jogi képviselet a hagyatéki eljárásban
• cégértékelés
• személyi jövedelemadóval kapcsolatos tanácsadás

Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel