Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

A vevő készlet lényege, hogy az eladónak egy más tagállam területén lévő raktárba történő kiszállítás kapcsán nem kell a célországban bejelentkeznie, és ott helyi áfával eladnia termékét, hanem a beszerző a közösségi termékbeszerzésre vonatkozó szabályok szerint fordított adózással teljesítheti az adókötelezettséget.

A tagállamok eltérő szabályozása a vevői készlet kérdésében számos problémát okozott a múltban, 2020-tól azonban az EU-n belül egységes szabályok vonatkoznak a vevői készletre. Ez részben könnyítést, részben azonban szigorítást jelent a korábbi magyar szabályokhoz képest.

Egyszerűsödő szabályok

• A korábbi magyar szabályok szerint akkor lehetett csak szó vevői készletről, ha az áru betárolása a vevő tulajdonában lévő vagy általa bérelt raktárba történt. Az új szabályok szerint ilyen megkötés már nincs, azaz a raktár lehet akár egy külső logisztikai szolgáltató raktára is, amely az eladó megbízásából ill. költségére végzi ezt a tevékenységet. (Itt jegyezzük meg, hogy az eladó által a célországban közvetlenül bérelt vagy tulajdonolt raktár telephelyet eredményezhet, ezért ebben az esetben előfordulhat, hogy a vevői készlet feltételei nem teljesülhetnek.)
• A régi szabályok feltételezték, hogy a termékértékesítés (azaz a tulajdonjog átszállása) a raktárból történő lehívással egyidejűleg történik, melyet a vevőnek kell kezdeményeznie. 2020-tól a termékértékesítés bekövetkezésének időpontját a felek viszonylag rugalmasan határozhatják meg: az új szabályok csak azt rögzítik, hogy a vevő egy későbbi időpontban megállapodás alapján jogosult legyen megszerezni a termék tulajdonjogát.
• Az új szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a vevő személye a vevői készletbe történő kiszállítást követően (a később említett 12 hónapos határidőn belül) megváltozzon. Ennek feltétele, hogy az eredeti vevővel kötött megállapodás megszűnése pillanatában az eladó és az új vevő között fennálljon a vevői készlet feltételeinek megfelelő új megállapodás.^[1]

^[1]Az eredetileg a régi vevőnek szánt termék „hirtelen döntéssel” történő eladása az új vevőnek pl. amiatt, mert utóbbi magasabb vételárat ajánl, nem teljesíti ezt a feltételt, tehát ilyen esetben csak a bejelentkezés és a helyi áfával történő eladás lehet a megoldás.

Szigorodó szabályok

• Az eladó nem rendelkezhet gazdasági célú letelepedéssel a célországban. Az új szabályok ezt általánosan tiltják meg, míg korábban – egyes értelmezések szerint – más (a vevői készlettől független) ügylet kapcsán engedélyezett volt a telephely.
• Az áru feladásának időpontjában a vevő célországbeli adószámának ismertnek és érvényesnek kell lennie. Korábban elnézőbb volt a szabályozás pl. folyamatban lévő vagy nem megfelelően dokumentált adószám esetén.
• A termék kiszállítását a vevő adószámára történő hivatozással le is kell jelenteni az összesítő jelentésben (ezt ún. "vevői készletmozgás" címen a 20A60-as nyomtatványon ellenérték nélkül kell szerepeltetni). Korábban ilyen kötelezettség nem volt, bár a termékmozgást közúti fuvarozás esetén adott határérték felett az EKAER-jelentésbe eddig is be kellett állítani.
• Amennyiben a termék célországi megérkezését követő 12 hónapon belül nem történik meg a termékértékesítés, az eladónak adószámot kell váltania a célországban, és le kell jelentenie a saját termék közösségi átmozgatását.
• Az irányelv szövege szerint a termék fuvarozását az eladónak vagy a megbízásából eljáró harmadik félnek kell végeznie. A magyar jogszabályszövegből az eltérő megfogalmazás miatt ez a korlátozás nem olvasható ki, de az adóhatóság állásfoglalásban megerősítette, hogy nem engedélyezett a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazása abban az esetben, ha a vevő vagy az általa megbízott fuvarozó megy a termékért az eladó tagállamába.

Változatlan szabályok

• A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazásának továbbra is fontos feltétele a megfelelő nyilvántartás vezetése. Nincs akadálya annak, hogy ezt külső logisztikai szolgáltató vezesse.
• Nincs befolyással a vevő készletre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságára, ha egyes termékeket még a tulajdonjog átszállása előtt visszaszállítanak az eladóhoz, amennyiben ezt a nyilvántartásokban is megfelelően rögzítik.

Átmeneti szabályok

Az átmeneti szabályok értelmében a 2020. január 1-je előtt - az akkori szabályok szerint - vevői készlet céljára más tagállamba továbbított termékek esetén akkor kell jelenteni a saját termék közösségi átmozgatását a magyar és a más tagállam-beli adószám között, amikor a célország szabályai ezt közösségen belüli termékbeszerzés címen adóztatni rendelik.

Ha a célország szabályai alapján az odaszállított termékek a 2020-as egységes megítélés szerint teljesítik a vevői készlet feltételeit, nem szükséges a célországbeli bejelentkezés akkor sem, ha a 2020. január 1-je előtti magyar vevői készlet szabályoknak nem mindenben felelt meg a konstrukció. (Ilyen eset lehet például, ha a külföldi betárolás nem a vevő tulajdonában lévő vagy általa bérelt raktárba történt - ennek ugyanis a 2020-as szabályok szerint már nincs jelentősége.)

Az Európai Bizottság 2019 végén közzétett egy magyarázatot („Explanatory Notes”), mely további segítséget nyújthat az új szabályok értelmezéséhez.

Amennyiben a vevői készlettel kapcsolatban bármilyen kérdésük felmerülne, forduljanak bizalommal munkatársainkhoz.